Miért nem ragad a forrasztópáka huzal?
A forrasztópáka főként fogantyúval, tápkábellel, fűtőmaggal, vasfejjel, csillámösszetétellel (bizonyos precíziós és különféle hőmérséklet-szabályozó áramkörök) a fűtési módszerüknek megfelelően két kategóriába sorolható: endoterm forrasztópáka és exoterm forrasztópáka, amely megfelel a különböző felhasználási alkalmaknak. Ennek oka az endoterm vas, mivel az endoterm vasfej üreges, fűtőmagja a belső üreg vasfejében található, úgynevezett endoterm vas.
Endoterm forrasztópákafej, az üreges szerkezet utolsó oldala
A külső hőtípusú forrasztópákafej éppen az ellentéte a belső hőtípusú forrasztópákafejnek, a külső hőtípusú forrasztópákafej szilárd, általában rézből készült. A külső forró vasaló fűtőmagja közvetlenül a vasfej köré van tekerve, vagyis a vasfej a fűtőmag belsejébe van beillesztve, ezért külső melegvasalónak is nevezik.
Külső fűtésű forrasztópáka hegy, masszív szerkezet
Legyen szó belső vagy külső forró forrasztópákaról, működési elvük ugyanaz.
A fűtőmag által kibocsátott hő kis része a környező levegőbe kerül, és a hő nagy része továbbra is a forrasztópákafejbe kerül, a vasfej hőmérséklete elérheti a 200-450 fokot, ami megolvadhat a forrasztóanyag hegesztéshez.
Miért nem tapad a forrasztópáka a forrasztóanyaghoz
1, a forrasztópáka hosszú ideig használatos, a belső fűtési mag elöregedése vagy sérülése, a kibocsátott hő nem éri el a forrasztóanyag olvadáspontját, ami azt eredményezi, hogy a forrasztópákafej nem tapad a forrasztóanyaghoz.
2, a folyamat napi használata, a forrasztópáka használata után nincs forrasztópákafej az ónkezeléshez, ami a forrasztópákafej magas hőmérsékletét és levegő oxidációját eredményezi.
