Miért kell a nedvességmérőnek mennyiségi nedvességleolvasást végezni?
A minőségi és mennyiségi nedvességtartalom közötti különbségek
1. A mennyiségi nedvességtartalom a mintaanyag nedvességtartalmát jelenti, amelyet speciálisan az anyag nedvességtartalmának tesztelésére kalibrált nedvességmérővel érnek el. Például a fa nedvességmérő által szolgáltatott páratartalom fa vizsgálatakor, vagy a szárazfal nedvességmérő által szolgáltatott páratartalom a száraz falak vizsgálatakor.
2. A minőségi nedvességértékeket bármilyen skála segítségével megbecsüljük. A minőségi nedvességmérések jó példája a referenciaskálás nedvességmérő által adott eredmények. A tényleges szám a nedvességtartalom durva közelítése, és nem feltétlenül számítható át a nedvességtartalom pontos százalékára.
A mennyiségi és minőségi nedvességmérések közötti különbség konkrét különbségeknek tudható be. A mennyiségi leolvasások specifikusak, és egy adott anyag nedvességtartalmának abszolút mérését jelentik. A kvalitatív leolvasások olyan becslések, amelyek összehasonlításra használhatók, de végül sok szakember számára nem elég pontosak.
Miért van szükségünk mennyiségi nedvességmérésre?
Miért olyan fontos a mennyiségi nedvességmérés? Az okok iparágonként eltérőek lehetnek. A mennyiségi nedvességmérések fontosságának kiemelésére az alábbiakban néhány példát mutatunk be a különböző iparágakból:
1. Mezőgazdasági ipar és nedvességtartalom mennyiségi leolvasásai
A mezőgazdasági iparban a pontos nedvességmérés kulcsfontosságú a betakarítási idő optimalizálása és a betakarított termények tárolásra kész állapotának ellenőrzése érdekében. Egyes alkalmazásoknál azonban a páratartalom-mérő pontosságának kérdése sürgetőbb, mint másoké.
A mezőgazdaságban a pontos és mennyiségi nedvességmérés fontossága magától értetődő, hogy a széna vagy más szorosan kötegelt széna tárolása kulcsfontosságú. Ha a széna gyűjtés közben túl nedves, baktériumok szaporodhatnak ellenőrizhetetlenül. Az enyhe eredmény az, hogy a baktériumok hatására a széna lebomlik, elveszítheti tápértékét, és a gazdálkodókat a széna feladására kényszerítheti.
A legrosszabb forgatókönyv szerint a szaporodó baktériumok a szénakötegek spontán leégését okozhatják, ami tüzet és porrobbanást okozhat az istállóban vagy a szénapajtában. Ez egyértelműen veszélyt jelent a gazdálkodók, az állatállomány vagy a robbanás és repeszdarabok körzetében élők egészségére és biztonságára.
A kötegelt fű kielégítő nedvességtartalma a köteg típusától függ. Általában minél sűrűbb a szalmaköteg, annál kevesebb nedvességet tartalmaz, mielőtt komoly biztonsági kockázatot jelentene. A következő elfogadható páratartalom tartományok a különböző típusú szénákhoz:
Kis négyzet alakú táska. Ezek a pamutbálák gyakran kisebb sűrűségűek, mint más típusú pamutbálák. Kielégítő körülmények között ezeknek a pamutzacskóknak 18-20 százalékos nedvességtartalommal kell rendelkezniük a minőség és a biztonság közötti jó egyensúly elérése érdekében.
Nagy táska. A sűrűség nagyobb, mint a kis négyzetkötegeké, de a nagy, négyzet alakú kötegek nedvességállósága kisebb. Ezeknél a pamutzacskóknál a megfelelő páratartalom 12-16 százalék.
Kerek szénabálák. Ezeknek a pamutzacskóknak a sűrűsége hasonló a nagy négyzet alakú pamutzacskókéhoz. Ezért általában jobb, ha nedvességtartalmukat 15 százalékon tartják.
Kvantitatív nedvességleolvasás nélkül szinte lehetetlen megállapítani, hogy a szorosan csomagolt széna nedvességtartalma az elfogadható tartományon belül legyen. Ha a szalmaköteg túl száraz, a széna tápértéke a lombhullás miatt károsodik. Ha a köteg túl nedves, meggyulladhat.
Ezért a széna páratartalmának mérésekor pontos leolvasásra van szükség.
A mennyiségi mérések hasznosak más termények (például gyapot, dohány és gabonafélék) esetében is, hogy megakadályozzák a romlást vagy a szabad száraz tömeg felszabadulását e termények értékesítése során.
