Melyik a erősebb, az optikai mikroszkóp vagy az elektronmikroszkóp?
A tudomány és a technológia gyors fejlődésével az elektronmikroszkópok alkalmazási lehetőségei a mikroszkópiában nagyon szélesek, megmutatva egyedülálló előnyeit az optikai mikroszkópokkal szemben. Az optikai mikroszkópok és az elektronmikroszkópok eltérő technológiái és alkalmazási területei miatt azonban az elektronmikroszkópok nem tudják teljesen helyettesíteni az optikai mikroszkópokat.
A biológiában való alkalmazásokat tekintve az optikai mikroszkópok felbontása messze elmarad az elektronmikroszkópokétól, mivel az optikai mikroszkópok felbontását a diffrakciós határ korlátozza, így felbontása nem lehet kisebb a beeső fény hullámhosszának felénél. Ez azt jelenti, hogy ha 400 nm-es beeső fényt használunk, a megfigyelt objektum nem lehet kisebb 200 nm-nél. Valós-idejű és dinamikus megfigyelési képességei miatt azonban a biológiában elfoglalt helye páratlan, és lehetetlen nélkülözni az optikai mikroszkópokat, például a fluoreszcens mikroszkópot és a konfokális mikroszkópot a biológia területén. Az elektronsugarak pásztázó képalkotásra való felhasználásának köszönhetően az elektronmikroszkópok könnyen nanométer szintű felbontást érhetnek el, ami pótolhatatlan a nagyfelbontású képalkotási alkalmazásokban.
A metallográfiai analízisben való alkalmazás szempontjából az elektronmikroszkópok nagyítása messze meghaladja az optikai mikroszkópokéét. A modern elektronmikroszkópok maximális nagyítása meghaladta a 3 milliószorost, míg az optikai mikroszkópok maximális nagyítása körülbelül 2000-szeres. Ezért az elektronmikroszkópok közvetlenül megfigyelhetik bizonyos nehézfémek atomjait és a kristályokban található, szépen elrendezett atomrácsot.
