Mi az elektromos forrasztópáka hegesztési elve?
Az elektromos forrasztópáka hegesztési elve
Az elektromos forrasztópáka ónt használ a hegesztési műveletekhez. Működési elve, hogy a tömör forrasztóhuzalt a felhevített forrasztópákán keresztül felmelegítik, megolvasztják, és forrasztófolyasztószer segítségével a hegesztendő fémbe áramlik. Lehűlés után szilárd és megbízható hegesztési pontot képez.
Ha a forraszanyag ón-ólomötvözetből, a hegesztési felület pedig rézből készül, a forrasztóanyag először a hegesztési felületet nedvesíti meg. A nedvesedési jelenség fellépésével a forraszanyag fokozatosan diffundál a fémréz felé, tapadóréteget képezve a forraszanyag és a fémréz érintkezési felületén, így a kettő szilárdan össze van kötve.
Ezért a forrasztás három fizikai és kémiai folyamaton keresztül történik: nedvesítés, diffúzió és kohászat.
1. Nedvesítés
A nedvesítési folyamat az olvadt forraszanyag diffúzióját jelenti az alapfém felületén lévő finom homorú konvex és kristályos rések mentén kapilláris erő segítségével, tapadóréteget képezve a hegesztett nem nemesfém felületén, így a forraszanyag atomjai és a nem nemesfém közel egymáshoz, elérve azt a távolságot, ahol az atomi gravitáció hat.
Nedvesedést okozó környezeti feltételek: A hegesztett alapanyag felületének tisztának, oxidoktól és szennyező anyagoktól mentesnek kell lennie.
Kép-metafora: Ha vizet csepegtetünk a lótuszlevelekre, hogy vízcseppeket képezzenek, az azt jelenti, hogy a víz nem tudja megnedvesíteni a lótuszt. Cseppentsen vizet a pamutra, és az behatol a pamutba, ami azt jelenti, hogy a víz megnedvesítheti a pamutot.
2. Diffúzió
A nedvesítési folyamat során elkezdődik a kölcsönös diffúziós jelenség a forraszanyag és az alapfém atomok között.
Általában az atomok termikus rezgési állapotban vannak a rácsrácsban, ha a hőmérséklet emelkedik. Az atomi aktivitás felerősödése következtében az olvadt forrasztóanyagban és az alapfémben lévő atomok áthaladnak az érintkezési felületen és belépnek egymás rácsába. Az atomok mozgásának sebessége és száma a hevítési hőmérséklettől és időtől függ.
3. Kohászati kötés
A forraszanyag és az alapfém közötti kölcsönös diffúzió következtében a két fém között közbenső réteg-fémvegyület képződik. A jó forrasztás eléréséhez a hegesztett nem nemesfém és a forraszanyag között fémkeveréket kell kialakítani, hogy az alapfém erős kohászati kötési állapotát érjük el.
