A t idő mérési módszere szerint a fotoelektromos távolságmérőt az időt közvetlenül mérő impulzustávolság-mérő módszerre és a közvetetten az időt mérő fázishatározási módszerre lehet osztani. A nagy pontosságú távolságmérő általában a fázistípust alkalmazza.
A fázisfotoelektromos távolságmérő távolságmérő elve: miután a fényforrás által kibocsátott fény áthalad a modulátoron, modulált fénnyé válik, melynek fényintenzitása a nagyfrekvenciás jellel együtt változik. A távolság kiszámítása a mérendő távolságon oda-vissza haladó modulált fény φ fáziskülönbségének mérésével történik.
A fázismódszer-tartomány egyenértékű azzal, mintha acél vonalzó helyett „fényvonalzót” használnánk a távolság mérésére, λ/2 pedig a fényvonalzó hossza.
A fázistávolságmérőben a fázismérő csak a fáziskülönbség ΔN mantisszáját tudja mérni, de az N teljes ciklusok számát nem, így az optikai vonalzónál nagyobb távolságot nem. A mérési tartomány bővítéséhez hosszabb optikai vonalzót kell választani. A mérési tartomány bővítése és a pontosság biztosítása közötti ellentmondás feloldására általában két modulációs frekvenciát, azaz kétféle optikai skálát alkalmaznak a rövid hatótávolságú távmérőben. Például: hosszú optikai vonalzó (úgynevezett vastag vonalzó) f1=150kHz, λ1/2=1 000m, a mérési tartomány kiterjesztésére, 100 méter, tíz méter és méter mérésére szolgál; rövid optikai vonalzó (úgynevezett finom vonalzó) f2=15MHz, λ2/2=10m, a pontosság biztosítására szolgál, méter, deciméter, centiméter és milliméter mérésére.
Fotoelektromos távolságmérő szerkezet
1. A műszer felépítése
A csatlakozón keresztül a teodolit felső részére kell felszerelni a befogadót, és a teodolit lehet közönséges optikai teodolit vagy elektronikus teodolit. Az optikai tengely beállító csavar segítségével a fogadó indító-vevő optikai tengelye és a teodolit kollimációs tengelye egy függőleges síkban helyezhető el. Ezen túlmenően a távolságmérő vízszintes tengelyétől a teodolit vízszintes tengelyéig mért magasság megegyezik a céllemez középpontja és a tükröző prizma közötti magassággal, így a teodolit rálátása a középpontra irányul. A céllemez és a távolságmérő látószöge a fényvisszaverő prizma közepét párhuzamosan tartsa.
A mainframe hatótávolság fényvisszaverő prizmájával együtt a távolságnak megfelelően választható egy prizma (1500 méteren belül) vagy háromszög prizma (2500 méteren belül). A prizmát állványra helyezzük, a központosítást és a szintezést az optikai zuhany és a hosszú szintezőcső szerint végezzük.
2. A műszer főbb műszaki mutatói és funkciói
A rövid hatótávolságú infravörös fotoelektromos távolságmérő maximális mérési tartománya 2 500 m, a mérési pontosság pedig elérheti a ±(3 mm plusz 2×10-6×D) (ahol D a mért távolság); a minimális leolvasás 1 mm; a műszer automata A fényintenzitás-beállító készülék a fényintenzitást manuálisan is tudja állítani összetett környezetben történő méréskor; a hőmérséklet, a légnyomás és a prizmaállandó megadható az eredmények automatikus korrekciójához; a függőleges szög megadható a vízszintes távolság és magasságkülönbség automatikus kiszámításához; távolság szerint előre beállítható. Végezzen igazítást; Ha megadja az állomás koordinátáit és magasságát, a megfigyelési pont koordinátái és magassága automatikusan kiszámítható. A mérési módszerek közé tartozik a normál mérés és a követési mérés. A normál méréshez szükséges idő 3s, és több mérés átlagértéke is megjeleníthető; a követési méréshez szükséges idő 0,8 s, és a tartomány automatikusan megismétlődik bizonyos időközönként.
