Mi az infravörös hőmérő normál hőmérséklete?
Az infrahőmérő hőmérséklete normális, ha 36 fok alatt van.
1. Ha infravörös hőmérőt használ világító tárgyak, például alumínium és rozsdamentes acél felületi hőmérsékletének mérésére, a felületen lévő visszaverődés befolyásolja az infravörös hőmérő leolvasását.
2. A hőmérséklet leolvasása előtt szalagot helyezhet a fémfelületre. Miután a hőmérséklet kiegyenlített, mérje meg a hőmérsékletet a szalag területén.
3. Az infrahőmérővel oda-vissza mozoghatunk a konyhából a hűtött helyiségbe, és így is pontos hőmérsékletmérés érhető el. Az új környezetben eltöltött idő elteltével meg kell mérni a hőmérsékleti egyensúly eléréséhez.
4. A legjobb, ha a hőmérőt gyakran használt helyre helyezzük.
Az infravörös hőmérsékletmérés elméleti elvei
A természetben, amikor egy tárgy hőmérséklete magasabb, mint az abszolút nulla, a belső hőmozgás miatt folyamatosan elektromágneses hullámokat sugároz a környezetbe, beleértve az infravörös sugarakat, amelyek hullámhossz-tartománya 0,75 μm~ 100μm. Legnagyobb jellemzője, hogy adott hőmérsékleten és hullámhosszon a tárgy által kibocsátott sugárzási energia maximális értékkel rendelkezik. Ezt az anyagot fekete testnek nevezzük, és a visszaverődési együtthatója 1-re van állítva. Más anyagok visszaverődési együtthatója 1-nél kisebb, ezt fekete testnek nevezzük. Szürke test, mert a fekete test P spektrális sugárzási teljesítménye (λT) és a T abszolút hőmérséklet közötti összefüggés kielégíti a Planck-törvényt. Azt mutatja, hogy a T abszolút hőmérsékleten a fekete test egységnyi területre eső sugárzási teljesítménye λ hullámhosszon P (λT). Ennek az összefüggésnek megfelelően megkapható a megfelelő kapcsolati görbe, azaz:
(1) A hőmérséklet emelkedésével a tárgy sugárzási energiája erősebbé válik. Ez az infravörös sugárzás elméletének kiindulópontja és az egysávos infravörös hőmérők tervezésének alapja.
(2) A hőmérséklet emelkedésével a sugárzási csúcs a rövidhullám irányába (balra) mozdul el, és teljesíti a Wien-féle eltolástételt. A csúcs hullámhossza fordítottan arányos a T abszolút hőmérséklettel, a pontozott vonal pedig a csúcsokat összekötő vonal. Ez a képlet megmondja, hogy a magas hőmérsékletű hőmérők miért működnek többnyire rövid hullámokon, az alacsony hőmérsékletű hőmérők pedig többnyire hosszú hullámokon.
(3) A sugárzási energia hőmérséklet-változási sebessége nagyobb rövid hullámhosszon, mint hosszú hullámokon. Vagyis a rövid hullámhosszon működő hőmérőknek viszonylag magas a jel/zaj aránya (nagy érzékenység) és erős az anti-interferencia. A hőmérőnek meg kell próbálnia a csúcsértéken működni. Ez különösen fontos hullámhosszokon, különösen alacsony hőmérsékletű kis célpontok esetében.
