Mi a különbség az elektronmikroszkóp és a fénymikroszkóp között?
Jelenleg nemcsak optikai mikroszkópok léteznek, amelyek több mint ezerszeres nagyításra képesek, hanem elektronmikroszkópok is, amelyek több százezerszeres nagyításra képesek, lehetővé téve, hogy mélyebben megértsük a biológiai élettevékenység törvényeit. Az általános középiskolai biológia tantervben előírt kísérletek többségét mikroszkóppal kell elvégezni. Ezért a mikroszkóp teljesítménye a jó megfigyelési kísérletek kulcsa.
A mikroszkóp több mint 300 éves múltra visszatekintő, kifinomult optikai műszer. A mikroszkóp megjelenése óta az emberek sok apró szervezetet és az élő szervezeteket alkotó alapegységeket – a korábban láthatatlan sejteket – láttak.
Összefoglalva, az elektronmikroszkópok és az optikai mikroszkópok közötti fő különbségek a következők:
1. A képalkotás elve más. Az elektronmikroszkópban a vizsgálandó mintára ható elektronsugarat elektromágneses lencsével megnagyobbítják, majd a fluoreszkáló képernyőhöz csapva képet alkotnak, vagy a fényérzékeny filmre hatva képet alkotnak. Az elektronsűrűség különbsége a beeső elektronok anyagatomokkal való ütközése által okozott szórásból adódik, amikor az elektronsugár hat a vizsgált mintára. Mivel a minta egyes részei eltérően szórják az elektronokat, a minta elektronképe különböző árnyalatokban jelenik meg; a minta optikai mikroszkóp alatti tárgyképe fényességkülönbséget mutat, amelyet a minta különböző szerkezetei által elnyelt fény mennyiségének különbsége okoz.
2. A minták előkészítési módja eltérő. Az elektronmikroszkópos megfigyeléshez szükséges szövet- és sejtminták előkészítési eljárása bonyolult, technikailag nehéz és költséges. Speciális reagensekre és műveletekre van szükség az anyagkivonás, rögzítés, víztelenítés és beágyazás során. Végül a beágyazott szövetblokkokat ultravékony mikrotomba kell helyezni, hogy ultravékony, 50-100 nm vastagságú mintákat vághassunk; míg az optikai mikroszkóppal megfigyelt mintákat általában üveglemezekre helyezik, például közönséges szövetmetszet-mintákra, sejtekre, kapszulamintákra, szövetpréselő mintákra és sejtcsepp-mintákra stb.
három. A fényforrás más. Az elektronmikroszkópokban használt megvilágítási forrás az elektronágyú által kibocsátott elektronok áramlása; míg az optikai mikroszkópok megvilágítási forrása a látható fény (napfény vagy lámpák), mivel az elektronáramlás hullámhossza jóval rövidebb, mint a fényhullámok hullámhossza, az elektronmikroszkópok nagyítása és felbontása lényegesen nagyobb. a fény hullámhosszán. Fénymikroszkópia.
Négy. Az objektív más. Az elektronmikroszkópok nagyítására használt objektív egy elektromágneses lencse (gyűrű alakú elektromágneses tekercs, amely mágneses teret tud generálni a központi részben); míg az optikai mikroszkóp objektívlencséje üvegből készült optikai lencse. Az elektronmikroszkóp elektromágneses lencséjének három csoportja van, amelyek egyenértékűek a fénytükörben lévő kondenzátor, objektív és okulár funkcióival.
Mi az optikai mikroszkóp:
Az optikai mikroszkópok optikai elveket használnak az emberi szem által nem feloldható apró tárgyak felnagyítására és leképezésére, ezáltal mikroszkopikus szerkezeti információkat nyernek ki.
Mi az elektronmikroszkóp:
Az elektronmikroszkóp egy nagyszabású műszer, amely elektronsugarat használ megvilágítási forrásként, az elektronáramlás és az elektromágneses lencse többlépcsős nagyításával, a mintát továbbítják vagy visszaverik, és fluoreszcens képernyőn ábrázolják, míg az optikai mikroszkóp látható fényt használ. A fényvilágítás egy optikai eszköz, amely apró tárgyakról nagyított képeket készít.
