Milyen megvilágítási módszerek állnak rendelkezésre mikroszkópokhoz?
1. Átvilágítás
A biológiai mikroszkópokat többnyire átlátszó minták megfigyelésére használják, és áteresztő fénnyel kell megvilágítani őket. Két világítási mód létezik
(1) Miután a kritikus megvilágítású fényforrás áthalad a kondenzátoron, a tárgysíkon leképeződik az 5. ábrán látható módon. Ha a fényenergia veszteségét figyelmen kívül hagyjuk, a fényforrás képének fényereje megegyezik a fényével. magát a forrást, tehát ez a módszer egyenértékű a fényforrás tárgysíkra helyezésével. Nyilvánvaló, hogy kritikus megvilágításnál, ha a fényforrás felületének fényereje nem egyenletes, vagy nyilvánvalóan kis struktúrákat, például filamenteket, stb. mutat, akkor a mikroszkóp megfigyelési hatását komolyan befolyásolja, ami hátránya kritikus megvilágítás. A megoldás az, hogy a fényforrás elé tejfehér és hőelnyelő színszűrőket helyezünk el, hogy egyenletesebb legyen a megvilágítás, és elkerülhető legyen a vizsgálandó tárgy sérülése a fényforrás hosszan tartó besugárzása miatt. Átbocsátott fénnyel való megvilágításnál az objektív lencséjének képsugarának rekeszszögét a kondenzátortükör négyzetes nyalábjának apertúraszöge határozza meg. Az objektívlencse numerikus rekesznyílásának teljes kihasználása érdekében a kondenzátorlencsének ugyanolyan vagy valamivel nagyobb numerikus rekeszértékkel kell rendelkeznie, mint az objektívé.
(2) Kola világítás A kritikus megvilágításban a tárgyfelület egyenetlen megvilágításának hátránya a Kola világításnál kiküszöbölhető. Az 1 fényforrás és az 5 kondenzátorlencse közé egy kiegészítő 2 kondenzátorlencse van hozzáadva, amint az a 2. ábrán látható. 6. Látható, hogy az objektívlencse látómezeje (mintája) egyenletesen megvilágított, mert a fényforrás nem közvetlenül világít, hanem a fényforrás által egyenletesen megvilágított 2. segédkondenzátor (más néven Kolar-tükör) leképeződik a példány 6 .
2. epi-megvilágítás
Ha átlátszatlan tárgyakat figyelünk meg, például fémcsiszoló korongokat metallográfiai mikroszkópon keresztül, gyakran oldalról vagy felülről világítanak meg. Ekkor a vizsgálandó tárgy felületén nincs fedőüveg, a minta képe az objektívlencsébe jutó visszavert vagy szórt fény hatására jön létre. A 7. ábrán látható módon.
3. Megvilágítási módszer részecskék megfigyelésére sötét mező használatával
Ultramikroszkópos részecskék megfigyelhetők sötétmezős módszerrel. Az úgynevezett ultramikroszkópos részecskék azokat az apró részecskéket jelentik, amelyek kisebbek a mikroszkóp felbontási határánál. A sötétmezős megvilágítás elve: ne engedjük, hogy a fő megvilágító fény az objektívbe kerüljön, és csak a részecskék által szórt fény kerülhet az objektívbe képalkotás céljából.
Ezért a fényes részecskék képe a sötét háttéren jelenik meg. Bár a látómező háttere sötét, a kontraszt (kontraszt) nagyon jó, ami javíthatja a felbontást.
A sötét mező megvilágítása egyirányú és kétirányú megvilágításra osztható
(1) Egyirányú sötét mező megvilágítás A 8. ábra az egyirányú sötét mező megvilágításának sematikus diagramja. Az ábráról látható, hogy miután a 2 megvilágító által kibocsátott fényt visszaverte az átlátszatlan 1 mintalap, a fő fény nem jut be a 3 objektívlencsékbe, és az objektívlencsékbe jutó fény főleg részecskék által szórt vagy egyenetlen. részletek. Nyilvánvaló, hogy ez az egyirányú sötétmezős megvilágítás hatásos a részecskék létezésének és mozgásának megfigyelésére, de nem hatékony a tárgyak részleteinek reprodukálására, vagyis van egy "torzulás" jelensége.
(2) Kétirányú sötét mező megvilágítás A kétirányú sötét mező megvilágítás megszüntetheti az egyirányú torzítási hibát. A közös háromlencsés kondenzátor elé helyezzen el egy gyűrű alakú membránt a 9. ábrán látható módon, hogy megvalósítsa a kétirányú sötét mezős megvilágítást. A folyadék a kondenzátor utolsó darabja és az objektívüveg közé merül, míg a fedőüveg és az objektívlencse közötti tér száraz. Ezért a kondenzátoron áthaladó gyűrű alakú nyaláb teljes mértékben visszaverődik a fedőüvegen, és nem tud behatolni az objektívlencsékbe, és az ábrán látható módon hurkot képez. Csak a mintán lévő részecskék által szórt fény jut be az objektívlencsékbe, így kétirányú sötétmezős megvilágítás jön létre.
