Milyen teljesítményű a távoli infravörös hőmérő?
1. Határozza meg a hőmérséklet mérési tartományát: A hőmérséklet mérési tartomány a hőmérő legfontosabb teljesítménymutatója. Minden hőmérő típusnak megvan a saját hőmérsékleti tartománya. Ezért a felhasználó által mért hőmérséklet-tartományt pontosan és átfogóan kell figyelembe venni, sem túl szűk, sem túl széles. A fekete test sugárzásának törvénye szerint a spektrum rövid hullámhosszú sávjában a hőmérséklet okozta sugárzási energia változás meghaladja az emissziós hiba okozta sugárzási energia változást.
2. Határozza meg a célméretet: Az infravörös hőmérők az elv szerint egyszínű hőmérőkre és kétszínű hőmérőkre (sugárzási kolorimetriás hőmérőkre) oszthatók. Monokróm hőmérőnél a hőmérséklet mérésénél a mérendő célterületnek ki kell töltenie a hőmérő látóterét. Javasoljuk, hogy a mért célméret meghaladja a látómező 50[ százalékát]. Ha a cél mérete kisebb, mint a látómező, a háttérsugárzási energia bejut a hőmérő vizuális és akusztikus szimbólumaiba, és zavarja a hőmérsékletmérés leolvasását, ami hibákat okoz. Ezzel szemben, ha a cél nagyobb, mint a pirométer látómezeje, a pirométert nem befolyásolja a mérési területen kívüli háttér. Egy kétszínű pirométer esetében a hőmérsékletet a sugárzási energia aránya határozza meg két független hullámhossz-sávban. Ezért, ha a mérendő cél kicsi, nem tölti ki a látómezőt, és a mérési úton füst, por, akadályok vannak, amelyek csillapítják a sugárzási energiát, az nem lesz jelentős hatással a mérési eredményekre. . Kicsi és mozgó vagy vibráló célpontokhoz a kétszínű hőmérő a legjobb választás. Ez annak köszönhető, hogy a fénysugarak kis átmérőjűek, és rugalmasak a fénysugárzó energia szállítására ívelt, blokkolt és hajtogatott csatornákon.
3. Határozza meg a távolsági együtthatót (optikai felbontás): A távolsági együtthatót a D:S arány határozza meg, azaz a hőmérő szondája és a céltárgy közötti D távolság és a mért cél átmérője aránya. Ha a hőmérőt a környezeti viszonyok miatt a céltól távol kell elhelyezni, és kis célpontot kell mérni, akkor nagy optikai felbontású hőmérőt kell választani. Minél nagyobb az optikai felbontás, azaz a D:S arány növelése, annál magasabb a pirométer költsége. Ha a hőmérő távol van a céltól, és a cél kicsi, akkor nagy távolsági együtthatójú hőmérőt kell választani. Rögzített gyújtótávolságú pirométernél az optikai rendszer fókuszpontja a folt minimális pozíciója, és a fókuszponthoz közeli és távoli folt nő. Két távolsági tényező van.
4. Határozza meg a hullámhossz-tartományt: A célanyag emissziós képessége és felületi jellemzői meghatározzák a pirométer spektrumának megfelelő hullámhosszát. A nagy fényvisszaverő képességű ötvözetanyagok esetében alacsony vagy változó emissziós tényező van. A magas hőmérsékletű területen a fémanyagok mérésére a legjobb hullámhossz a közeli infravörös, és 0.8-1.0 μm választható. A többi hőmérsékleti zóna 1,6 μm, 2,2 μm és 3,9 μm között választható. Mivel egyes anyagok egy bizonyos hullámhosszon átlátszóak, az infravörös energia áthatol ezeken az anyagokon, és ehhez az anyaghoz speciális hullámhosszt kell kiválasztani.
5. Határozza meg a válaszidőt: a válaszidő az infravörös hőmérő reakciósebességét mutatja a mért hőmérséklet-változásra, amely a végső leolvasás energiájának 95[ százalékának] eléréséhez szükséges idő. A fotodetektorhoz, a jelfeldolgozó áramkörhöz és a kijelzőrendszerhez kapcsolódik. az időállandóhoz kapcsolódik. Ha a céltárgy mozgási sebessége nagyon gyors, vagy gyorsan melegedő célpont mérésekor gyors reagálású infrahőmérőt kell választani, ellenkező esetben a megfelelő jelválasz nem érhető el, a mérési pontosság csökken. Azonban nem minden alkalmazáshoz van szükség gyors reagálású infravörös hőmérőre. Statikus vagy céltermikus folyamatoknál, ahol termikus tehetetlenség van, a pirométer válaszideje lazítható.
6. Jelfeldolgozási funkció: Tekintettel a diszkrét folyamatok (például alkatrészgyártás) és a folyamatos folyamatok közötti különbségre, az infravörös hőmérőknek több jelet feldolgozó funkcióval kell rendelkezniük (például csúcstartás, völgytartás, átlagos érték), amelyek közül választhatnak. , mint például a hőmérsékletmérő szállítószalag Amikor a palack be van kapcsolva, csúcstartást kell használni, és a hőmérsékletének kimeneti jele a vezérlőhöz kerül. Ellenkező esetben a hőmérő alacsonyabb hőmérsékleti értéket mutat a palackok között. Ha csúcstartást használ, állítsa be a hőmérő válaszidejét valamivel hosszabbra, mint a palackok közötti időintervallum, hogy legalább egy palack mindig mérés alatt legyen.
7. Környezeti feltételek figyelembe vétele: A hőmérő környezeti viszonyai nagyban befolyásolják a mérési eredményeket, amit figyelembe kell venni és megfelelően megoldani, ellenkező esetben befolyásolja a hőmérséklet mérési pontosságát, vagy akár kárt is okoz. Magas környezeti hőmérséklet és por, füst és gőz esetén a védőburkolat, a vízhűtés, a léghűtő rendszer, a légtisztító és a gyártó által biztosított egyéb tartozékok választhatók. Ezek a tartozékok hatékonyan kezelik a környezeti hatásokat, és megvédik a hőmérőt a pontos hőmérsékletmérés érdekében. A tartozékok megadásakor a lehető legnagyobb mértékben szabványosító szolgáltatást kell kérni a telepítési költségek csökkentése érdekében.
8. Az infravörös hőmérő kalibrálása: az infravörös hőmérőt úgy kell kalibrálni, hogy helyesen tudja megjeleníteni a mért célpont hőmérsékletét. Ha a használt hőmérő hőmérséklet-mérése használat közben túllépi a tűréshatárt, akkor azt vissza kell küldeni a gyártóhoz vagy a javítóközponthoz újrakalibrálás céljából.
