Mi az SMPS hullámzás öt fő forrása?
1. Csatornabeállítások:
Csatolás: vagyis a csatornacsatolási mód megválasztása. A Ripple egy egyenáramú jelre szuperponált váltakozó áramú jel, így ha a hullámzást akarjuk tesztelni, akkor eltávolíthatjuk az egyenáramú jelet, és csak közvetlenül megmérhetjük a szuperponált AC jelet.
Szélessáv határ: Ki
Szonda: először válassza ki a feszültségszonda módját. Ezután válassza ki a szonda csillapítási arányát. Meg kell egyeznie a használt szonda tényleges csillapítási arányával, hogy az oszcilloszkópból kiolvasott szám a valós adat legyen. Például a használt feszültségszonda ×10-es fokozatba van helyezve, ekkor a szonda opcióit itt is ×10-es fokozatra kell állítani.
2. Trigger beállításai:
Típus: Edge
Forrás: az aktuálisan kiválasztott csatorna, például készen áll a CH1 csatorna tesztelésére, akkor itt CH1-ként kell kiválasztani.
Lejtése: emelkedő.
Trigger mód: Ha a hullámos jel valós időben figyelhető meg, válassza az „Auto” triggert. Az oszcilloszkóp automatikusan követi az aktuális mért jelet és megjeleníti azt. Ekkor azt is beállíthatja, hogy a Mérés gomb valós időben jelenítse meg a kívánt mérés értékét. Ha azonban egy adott mérés során szeretné rögzíteni a jel hullámformáját, akkor a trigger módszert 'Normál' triggerre kell állítani. Ebben az esetben a triggerszint nagyságát is be kell állítani. Általában, ha ismeri a mért jel csúcsértékét, állítsa a trigger szintet a mért jel csúcsértékének 1/3-ára. Ha nem ismeri, a trigger szintet valamivel kisebbre is beállíthatja.
Csatolás: DC vagy AC..., általában AC csatolást használjon.
3. Mintavételi hossz (mp/g):
A mintavételi hossz beállítása határozza meg, hogy a szükséges adatok mintavételezhetők-e. Ha a beállított mintavételi hossz túl nagy, hiányozni fog a tényleges jel nagyfrekvenciás összetevői; Ha a beállított mintavételi hossz túl kicsi, akkor csak a helyben mért aktuális jelet láthatja, a valós jelet nem tudja megkapni. Ezért a tényleges mérés során előre-hátra kell forgatnia a gombot, és alaposan figyelnie kell, amíg a megjelenített hullámforma valódi teljes hullámforma nem lesz.
4. Mintavételi mód:
A tényleges igény szerint beállítható. Például, ha a hullámzás PP értékét akarjuk mérni, akkor érdemesebb a csúcsmérési módszert választani. A mintavételi idők a tényleges igények szerint is beállíthatók, ami a mintavételi gyakorisággal és a mintavételi hosszral függ össze.
5. Mérés:
A megfelelő csatorna csúcsmérésének kiválasztásával az oszcilloszkóp segíthet a szükséges adatok időben történő megjelenítésében. Kiválaszthatja a megfelelő csatorna frekvenciáját, maximális értékét és négyzetes középértékét is.
Az ésszerű beállítások és az oszcilloszkóp szabványos működése révén biztosan megkaphatja a szükséges hullámzási jelet. A mérési folyamat során azonban ügyelni kell arra, hogy más jelek ne zavarják magát az oszcilloszkóp szondát, így elkerülhető, hogy a mért jelek valótlanok legyenek.
A hullámosság mérése az áramjel mérési módszerrel az egyenáramú jelre szuperponált AC hullámos áramjel mérésére vonatkozik. Magas hullámossági indexű állandó áramforrások, azaz kis hullámossági igényű állandó áramforrások esetén az egyenáramú jelmérési módszer valósághűbb hullámzási jelet nyerhet. A feszültségmérési módszertől eltérően itt is az áramszondát használják. Például továbbra is használja a fent leírt oszcilloszkópot, plusz egy áramerősítőt és egy áramszondát. Ezen a ponton csak az áramszondával rögzítse a kimeneti áramjelet a terheléshez, az árammérési módszerrel mérheti a kimeneti áram hullámos jelét. A feszültségmérési módszerhez hasonlóan az oszcilloszkóp és az áramerősítő beállítása a kulcs a valódi jel mintavételezéséhez a teszt során.
