Melyek az öt fő forrás a kimeneti fodrozódáshoz a kapcsoló tápegységének?
A 2 0 M oszcilloszkóp sávszélességének korlátozó standardként történő felhasználásával a feszültséget PK-PK-ra állítják (a tényleges értékek is mérhetők). Távolítsa el a bilincset és a földhuzalt az oszcilloszkóp vezérlőfején (mivel ez a bilincs és a földhuzal hurkot képez, mint például egy antennát, amely zajt kap, és felesleges zajt vezet be), és használjon földelő gyűrűt (az is lehetséges, hogy nem használhat földelő gyűrűt, de a létrehozott hibát figyelembe kell venni). Párhuzamos egy 10UF elektrolitkondenzátor és egy 0,1UF kerámia kondenzátor a szondán, és közvetlenül tesztelje az oszcilloszkóp szondával; Ha az oszcilloszkópos szonda nem érintkezik közvetlenül a kimeneti ponttal, akkor azt csavart párkábelekkel vagy 50 Ω koaxiális kábelekkel kell mérni.
A kapcsoló tápegységek kimeneti fodrozódása elsősorban öt szempontból származik: bemeneti alacsony frekvenciájú fodrozódás; Magas frekvenciájú fodrozódás; A parazita paraméterek által okozott általános üzemmódú fodrozódás; Ultra nagyfrekvenciás rezonancia zaj, amelyet az elektromos készülékek váltási folyamata során generáltak; A zárt hurkú szabályozás vezérlése által okozott hullámzási zaj.
A Ripple egy AC interferencia jel, amely egy egyenáramú jelre van helyezve, és fontos kritérium a teljesítménytesztben. Különösen a speciális célokra, például a lézeres tápegységekhez használt tápegységek esetében a Ripple az egyik végzetes gyengeségük. Tehát a Power Ripple tesztelése rendkívül fontos.
Nagyjából két módszer létezik az energiaszegély mérésére: az egyik a feszültségjel -mérési módszer; A másik óra az aktuális jelmérési módszer.
Általában az állandó feszültségforrásokhoz vagy az alacsony hullámos teljesítményigényes állandó áramforrásokhoz a feszültségjel -mérési módszer alkalmazható. A magas hullámos teljesítményigényes folyamatos források esetén a legjobb, ha az aktuális jelmérési módszert használják.
A feszültségjel -mérés A fodrozódás egy oszcilloszkóp használatára utal, hogy megmérje a DC feszültségjelre egymásra helyezett AC -fodros feszültségjelet. Állandó feszültségforráshoz a tesztelés közvetlenül egy feszültségszonda segítségével mérheti a feszültségjel kimenetét a terhelésnél. Az állandó áramforrás teszteléséhez általában feszültségszonda segítségével történik a feszültség hullámformájának mérésére a mintavételi ellenállás mindkét végén. A teljes vizsgálati folyamat során az oszcilloszkóp beállítása a kulcsa annak, hogy a valós jelek mintát vehetnek -e.
