A levegőmolekulák inherens szabálytalan mozgása és kölcsönös taszítása statikus erőt hoz létre, és ez a nyomás atmoszférikus nyomás. A hang a levegőmolekulák rezgése, és a vibráló levegőmolekulák további nyomást hoznak létre azon a szakaszon, amelyen áthalad. Ezt a többletnyomást hangnyomásnak nevezzük. A hangnyomás sokkal kisebb, mint a légköri nyomás. Általában a hangnyomásszintet használják a hang méretének leírására, azaz egy kis p{{0}} х10-5 Pa hangnyomást használnak referencia hangnyomásként, és a mérendő hangnyomás p A p0 referencia hangnyomáshoz viszonyított arány a közös logaritmust veszi és megszorozzuk 20-zal. A kapott értéket hangnyomásszintnek nevezzük, mértékegysége decibel (db). A decibel (dB) Bellről, az amerikai telefonfeltalálóról kapta a nevét, mivel a decibel mértékegysége túl nagy, ezért a decibelt használják, ami a decibel 1/10-ét képviseli. A decibelek művelete nem lineáris, hanem logaritmikus. Ha decibeleket használ a hangok leírására, egyidejűleg meg kell adnia a frekvenciákat.
A zajszintmérő működési elve és összetétele
A zajszintmérő a zajmérés legalapvetőbb eszköze. Általában mikrofonból, előerősítőből, csillapítóból, erősítőből, frekvenciasúlyozó hálózatból és RMS-jelzőből áll.
A zajszintmérő működési elve:
A hangot a mikrofon elektromos jellé alakítja, az impedanciát pedig az előerősítő alakítja át, hogy illeszkedjen a mikrofonhoz és a csillapítóhoz. Az erősítő hozzáadja a kimenő jelet a súlyozási hálózathoz, frekvenciasúlyozást végez a jelen (vagy egy külső szűrőn), majd a jelet egy bizonyos amplitúdóig erősíti a csillapítón és az erősítőn keresztül, és továbbítja az RMS detektornak (vagy külső tápegységnek). kínálat). lapos rögzítő), a zajhangszint értéke a jelzőfejen van megadva.
