A zajszintmérők használata az autóiparban
A zajszintmérő felépítése és működési elve
A zajszintmérő olyan műszer, amely az emberi fül hallási jellemzői alapján közelítőleg képes mérni az ipari zaj, a háztartási zaj és a közlekedési zaj zajszintjét. A zajszint a hangnyomásszintre (dB) vagy a hangerőszintre (phon) vonatkozik, amelyet hangszintmérővel mérnek, és a hallás észlelésére korrigálnak. A zajszintmérők 1000Hz-es tiszta hangok normál körülmények között történő mérésének pontossága szerint a 1960s-ben a hangszintmérőket nemzetközileg két kategória: precíziós zajszintmérők és közönséges zajszintmérők. Hazánk is ezt a módszert alkalmazza. Az 1970-es évek óta egyes országokban négy osztályozási módszert vezettek be, nevezetesen a 0. típust, az 1. típust, a 2. típust és a 3. típust. Ezek pontossága ± 0,4 dB, ± 0,7 dB, ± 1,0 dB, illetve ± 1,5 dB. A zajszintmérőkhöz használt különböző áramforrások szerint szintén két típusra oszthatók: AC típusúra és egyenáramú szárazelemes típusra, utóbbiak pedig hordozhatóvá is válhatnak. A hordozható készülék előnyei a kis méret, a könnyű súly és a kényelmes helyszíni használat.
(1) Mikrofon
Ez egy olyan eszköz, amely a hangnyomásjeleket feszültségjelekké alakítja, más néven mikrofon, és egy érzékelő. A leggyakoribb mikrofontípusok közé tartozik a kristály típusú, elektret típusú, dinamikus tekercs típusú és kapacitív típusú mikrofon.
A dinamikus tekercsérzékelő egy rezgő membránból, egy mozgatható tekercsből, egy * * mágnesből és egy transzformátorból áll. Hangnyomásnak kitéve a rezgő membrán rezegni kezd, és a vele felszerelt mozgatható tekercset a mágneses térben rezgésbe hozza, indukált áramot generálva. Az áramerősség a rezgő membránra kifejtett akusztikus nyomás mértékétől függően változik. Minél nagyobb a hangnyomás, annál nagyobb a generált áram; Minél alacsonyabb a hangnyomás, annál kisebb a generált áram.
A kapacitív érzékelő főként egy fém membránból és egy hozzá nagyon közel lévő fémelektródából áll, lényegében egy lapos kondenzátorból. A fémmembrán és a fémelektróda alkotja a lapos kondenzátor két lemezét. Amikor a membrán hangnyomásnak van kitéve, deformálódik, ami változást okoz a két lemez közötti távolságban és a kapacitásban, ami váltakozó feszültséget eredményez. Hullámformája a mikrofon lineáris tartományán belüli hangnyomásszinttel arányos, így a hangnyomásjelet elektromos nyomásjellé alakítja.
A kapacitív mikrofonok ideális mikrofonok az akusztikus mérésekhez, olyan előnyökkel, mint a nagy dinamikatartomány, a lapos frekvencia-válasz, a nagy érzékenység és a jó stabilitás általános mérési környezetben, így széles körben használják őket. A kapacitív érzékelők nagy kimeneti impedanciája miatt az impedancia transzformációt előerősítőn keresztül kell végrehajtani, amelyet a hangszintmérő belsejében kell elhelyezni a kapacitív érzékelő felszerelési helyéhez közel.
(2) Erősítők és csillapítók
Sok népszerű hazai és import erősítő jelenleg kétfokozatú erősítőket használ az erősítő áramkörökben, nevezetesen a bemeneti erősítőket és a kimeneti erősítőket, amelyek a gyenge elektromos jeleket erősítik. A bemeneti csillapító és a kimeneti csillapító a bemeneti jel csillapításának és a kimeneti jel csillapításának megváltoztatására szolgál úgy, hogy a mérő mutatója a megfelelő helyzetben legyen, és az egyes fokozatok csillapítása 10 decibel legyen. A bemeneti erősítőben használt csillapító beállítási tartománya a mérési alsó érték (például 0-70 decibel), a kimeneti erősítőben használt csillapító beállítási tartománya pedig a * * (70-120 decibel) ). A bemeneti és kimeneti csillapítók tárcsája gyakran eltérő színben készül, jelenleg többnyire feketével és átlátszóval párosul. Tekintettel arra, hogy sok zajszintmérő 70 decibeles felső és alsó határértékkel rendelkezik, forgás közben meg kell akadályozni a határérték túllépését, hogy elkerüljük a készülék károsodását.
