Az oldott oxigén analizátort befolyásoló mérési tényezők
1. A légköri nyomás hatása az oldott oxigén mérőműszerrel történő mérésére
Henry törvénye szerint a gáz oldhatósága egyenesen arányos a parciális nyomásával. Az oxigén parciális nyomása a régió tengerszint feletti magasságától függ, a fennsík és a sík területek között akár 20%-os különbség is lehet. A kompenzációt használat előtt a helyi légköri nyomás alapján kell elvégezni. Egyes műszerek belsejében nyomásmérővel vannak felszerelve, amely a kalibrálás során automatikusan kalibrálható; Egyes műszerek nincsenek felszerelve nyomásmérővel, a kalibrálást a helyi meteorológiai állomás által szolgáltatott adatok alapján kell elvégezni. Ha az adatok hibásak, az jelentős mérési hibákhoz vezet.
2. A hőmérséklet hatása az oldott oxigén analizátor mérésére
A hőmérséklet változása miatt a membrán diffúziós együtthatója és az oxigén oldhatósága egyaránt megváltozik, közvetlenül befolyásolva az oldott oxigén elektróda áramkimenetét. A termisztorokat gyakran használják a hőmérséklet hatásának kiküszöbölésére. A hőmérséklet emelkedésével a diffúziós együttható nő, de az oldhatóság valójában csökken. A hőmérséklet hatása az a oldhatósági együtthatóra a Henry-törvény alapján, a hőmérséklet membrándiffúziós együtthatóra gyakorolt hatása pedig az Arrhenius-törvény alapján becsülhető meg.
(1) Az oxigén oldhatósági együtthatója: Mivel az a oldhatósági együtthatót nem csak a hőmérséklet befolyásolja, hanem az oldat összetétele is. Ugyanazon oxigén parciális nyomás mellett a különböző komponensek tényleges oxigénkoncentrációja is eltérő lehet. Henry törvénye szerint az oxigénkoncentráció egyenesen arányos a parciális nyomásával. Híg oldatok esetén az a oldhatósági együttható változása a hőmérséklet változása miatt körülbelül 2%/fok.
(2) A membrán diffúziós együtthatója: Az Arrhenius-törvény szerint az oldhatósági együttható és a T hőmérséklet közötti összefüggés C=KPo2 · exp (- /T). Feltételezve, hogy K és Po2 állandók, 25 fokon 2,3%/fokra számítható. Az a oldhatósági együttható kiszámítása után a membrán kiszámítható a műszer indikációinak és a laboratóriumi analízis értékeinek összehasonlításával
A membrán diffúziós együtthatója (itt a számítási folyamatot elhagyva) 1,5%/fok 25 fokon.
3. A minta áramlási sebességének hatása az oldott oxigén analizátorra
A minta áramlási sebessége lassabb ahhoz, hogy az oxigén átdiffundáljon a membránon, mint a mintán keresztül, és biztosítani kell az elektródmembrán és az oldat közötti teljes érintkezést. Az áramlásérzékelő módszernél az oldatban lévő oxigén az áramlási cellába diffundál, ami oxigénveszteséget okoz az oldatban a membrán közelében, diffúziós zavart okozva, és befolyásolja a mérést. A pontos mérés érdekében a membránon átáramló oldat áramlási sebességét növelni kell az oxigén diffúziós veszteségének kompenzálására. A minta minimális áramlási sebessége 0,3 m/s.
4. Az oldat sótartalmának hatása az oldott oxigén analizátor mérésére
A sós vízben az oldott oxigén lényegesen alacsonyabb, mint a csapvízben. A pontos méréshez figyelembe kell venni a sótartalomnak az oldott oxigénre gyakorolt hatását. Állandó hőmérsékleten a sótartalom minden 100 mg/l növekedésével az oldott oxigén körülbelül 1%-kal csökken. Ha a műszer kalibrálásához használt oldat sótartalma alacsony, de a ténylegesen mért oldat sótartalma magas, az is hibákhoz vezet. A gyakorlati használat során szükséges a mérőközeg sótartalmának elemzése a pontos mérés és a helyes kompenzáció érdekében.
