A pásztázó szonda mikroszkópok jellemzői
A pásztázó szonda mikroszkóp a pásztázó alagútmikroszkóp alapján kifejlesztett különféle új szondamikroszkópok (atomerő-mikroszkóp, elektrosztatikus erőmikroszkóp, mágneses erőmikroszkóp, pásztázó ionvezetési mikroszkóp, pásztázó elektrokémiai mikroszkóp stb.) általános kifejezése. Ez az elmúlt években nemzetközileg kifejlesztett felületelemző műszer.
A pásztázó szondás mikroszkóp a harmadik típusú mikroszkóp, amely a terepi ionmikroszkópiát és a nagy{0}}felbontású transzmissziós elektronmikroszkópiát követően atomi léptékben figyeli meg az anyagszerkezeteket. Példaként a pásztázó alagútmikroszkópot (STM) véve oldalirányú felbontása 0,1-0,2 nm, hosszanti mélységi felbontása 0,01 nm. Az ilyen felbontás egyértelműen megfigyelheti a minta felületén eloszló egyes atomokat vagy molekulákat. Eközben a pásztázó szondás mikroszkópok megfigyelésre és kutatásra is használhatók levegőben, más gázokban vagy folyékony környezetben.
A pásztázó szonda mikroszkópok olyan jellemzőkkel rendelkeznek, mint az atomi felbontás, az atomtranszport és a nano mikrogyártás. A különböző pásztázó mikroszkópok eltérő működési elve miatt azonban a minta felületi információi, amelyeket az eredmények tükröznek, nagyon eltérőek. A pásztázó alagútmikroszkóp atomi szintű felbontással méri az elektroneloszlási információkat a minta felületén, de még mindig nem tudja megállapítani a minta valódi szerkezetét. Az atommikroszkóppal detektálható az atomok közötti kölcsönhatási információ, így megkapja a minta felszínén az atomeloszlás elrendezésének információit, ami a minta valódi szerkezete. Másrészt az atomerőmikroszkóppal nem lehet az elmélettel összevethető elektronikus állapotinformációt mérni, így mindkettőnek megvannak a maga erősségei és gyengeségei.
