Digitális multiméter tesztelemei
1. Feszültségmérés
A digitális multiméter egyik legalapvetőbb funkciója a feszültség mérése. A feszültségek tesztelése általában az első lépés az áramkör hibaelhárításában. Ha nincs feszültség, vagy a feszültség túl alacsony vagy túl magas, először rögzítse az áramforrást, mielőtt további ellenőrzéseket végezne.
A váltakozó feszültség hullámformája lehet szinuszos (szinuszhullám) vagy nem szinuszos (fűrészfog, négyzet stb.). Sok DMM képes megjeleníteni a váltakozó feszültség effektív értékét (effektív értéket). Az effektív érték az az érték, amelynél az AC feszültség megegyezik az egyenfeszültséggel.
Sok mérőműszer rendelkezik "átlagos válaszjel" funkcióval, amely tiszta szinuszhullám táplálása esetén hatékony értéket ad. Ez a mérő nem tudja pontosan mérni a nem szinuszos hullámok effektív értékét. A valódi effektív funkcióval (true-rms) rendelkező digitális multiméter pontosan meg tudja mérni a nem szinuszos hullám valós effektív értékét.
A DMM képességét a váltakozó feszültség mérésére a mért jel frekvenciája korlátozza. A legtöbb DMM képes pontosan mérni az 50 Hz és 500 Hz közötti váltakozó feszültséget. A digitális multiméter váltakozó áramú mérési sávszélessége azonban elérheti a több száz kilohertzet. Az AC feszültség és áram esetében a frekvenciatartománynak összhangban kell lennie a digitális multiméter specifikációival.
1. DC feszültség mérése
① Dugja be a fekete mérővezetéket a COM aljzatba, a piros mérővezetéket pedig a V/Ω aljzatba.
② Állítsa a funkciókapcsolót a V-tartományú egyenfeszültség tartományra, és csatlakoztassa a mérővezetéket a tápegységhez (a nyitott áramköri feszültség méréséhez) vagy a terheléshez (a terhelési feszültségesés méréséhez), és csatlakoztassa a csatlakozóhoz csatlakoztatott kapocs polaritását. a piros mérőzsinór egyidejűleg megjelenik a kijelzőn.
③ Ellenőrizze a leolvasást, és erősítse meg az egységet
Jegyzet:
① Ha nem ismeri a mérendő feszültségtartományt, állítsa a funkciókapcsolót a maximális tartományba, és fokozatosan csökkentse azt.
②Ha a kijelzőn csak az „1” látható, az túllépést jelent, és a funkciókapcsolót magasabb tartományba kell állítani.
③ "" azt jelenti, hogy ne mérjen 1000 V-nál nagyobb feszültséget, lehetséges magasabb feszültségérték kijelzése, de fennáll a belső áramkör károsodásának veszélye.
④ A nagyfeszültség mérésekor fordítson különös figyelmet az áramütés elkerülésére.
2. AC feszültség mérése
① Dugja be a fekete mérővezetéket a COM aljzatba, a piros mérővezetéket pedig a V/Ω aljzatba.
② Állítsa a funkciókapcsolót a V~ AC feszültségtartományba, és csatlakoztassa a teszttollat a vizsgálandó tápegységhez vagy terheléshez. A teszt bekötési rajza megegyezik a fentivel. Az AC feszültség mérésekor nincs polaritáskijelzés.
2. Árammérés
1. Egyenáram mérése
① Dugja be a fekete mérővezetéket a COM aljzatba. A 200 mA maximális áramerősség mérésekor csatlakoztassa a piros mérőkábelt a mA jack aljzatba. A 20 A maximális áramerősség mérésekor csatlakoztassa a piros mérőzsinórt a 20 A-es aljzatba.
② Helyezze a funkciókapcsolót az A-tartományba, és csatlakoztassa sorba a mérővezetékeket a vizsgálandó terheléshez. Amíg az aktuális érték látható, a piros mérővezetékek polaritása látható.
Értesítés:
1. Ha használat előtt nem ismeri a mért áramtartományt, állítsa a funkciókapcsolót a maximális tartományba, és fokozatosan csökkentse azt.
2. Ez azt jelenti, hogy a maximális bemeneti áram 200 mA. A túlfeszültség kiégeti a biztosítékot, amelyet újra ki kell cserélni. A 20A-es tartományban nincs biztosítékvédelem, és a mérés nem haladhatja meg a 15 másodpercet.
2. AC áram mérése
A mérési módszer ugyanaz, mint az 1, de a fokozatot váltakozó áramú fokozatra kell állítani. Az árammérés befejezése után a piros tollat vissza kell helyezni a "VΩ" lyukba. Ha elfelejti ezt a lépést, és közvetlenül méri a feszültséget, a mérőt vagy a tápegységet selejtezzük!
3. Ellenállásmérés
Dugja be a mérővezetékeket a "COM" és "VΩ" lyukakba, forgassa el a gombot a kívánt tartományba "Ω"-ban, és csatlakoztassa a mérővezetékeket az ellenállás mindkét végén lévő fémrészekhez.
Értesítés:
1. Ha a mért ellenállásérték meghaladja a kiválasztott tartomány maximális értékét, a kijelzőn az "1" tartományon túli érték jelenik meg, és magasabb tartományt kell választani. 1MΩ-nál nagyobb vagy nagyobb ellenállás esetén néhány másodpercbe telhet, amíg a leolvasás stabil lesz. Ez normális.
2. Ha nincs kapcsolat, például szakadt áramkör, a mérő „1”-et mutat.
3. A vizsgált vezeték impedanciájának ellenőrzésekor ügyeljen arra, hogy a vizsgált vezetékben lévő összes áramforrást eltávolítsák, és az összes kondenzátort lemerítse. Ha a vizsgált vezetékben áramforrások és energiatároló alkatrészek vannak, az befolyásolja a vonal impedancia vizsgálatának pontosságát.
4. A multiméter 200MΩ tartományában 10 számjegy van rövidzárlat esetén. Ellenállás mérésekor ezt a 10 számjegyet le kell vonni a mérési eredményből. Például egy ellenállás mérésekor ez 101,0-ként jelenik meg, és 10 karaktert kell kivonni 101,0-ból. A mért alkatrész tényleges ellenállásértéke 100,0, ami 100MΩ.
5. A mérés során kézzel megérintheti az ellenállást, de az ellenállás mindkét végét ne érintse egyszerre kézzel - az emberi test nagy ellenállású, de véges méretű vezető.
4. Dióda mérés
A digitális multiméter képes fénykibocsátó diódákat, egyenirányító diódákat mérni... Méréskor a mérővezetékek helyzete megegyezik a feszültségmérésével, fordítsa el a gombot " " állásba; csatlakoztassa a piros mérővezetéket a dióda pozitív pólusához, a fekete mérővezetéket a negatív pólushoz, és ekkor a dióda pozitív iránya jelenik meg. nyomásesés. A Schottky-dióda feszültségesése körülbelül 0,2 V, a hagyományos szilícium egyenirányítóké (1N4000, 1N5400 sorozat stb.) körülbelül 0,7 V, a fénykibocsátó diódáé pedig kb. körülbelül 1.{11}}.3V. Cserélje ki a mérővezetékeket, ha a kijelzőn "1." jelenik meg, az normális, mert a dióda fordított ellenállása nagyon nagy, különben a cső elromlott.
5. Trióda mérése
A mérővezetékek behelyezése megegyezik a fentiekkel; az elve ugyanaz, mint a diódáé. Először tegyük fel, hogy az A tű az alap, kösse össze a tűt egy fekete tollal, és érintse meg a másik két tűt a piros tollal; ha a két érték körülbelül 0,7 V, akkor csatlakoztassa a tűt piros tollal, fekete tollal Érintse meg a másik két tűt, ha mindkettőn "1" látható, akkor az A tű az alap, ellenkező esetben újra kell mérni, és ez a cső egy PNP cső. Tehát hogyan ítéljük meg a gyűjtőt és az emittert? A digitális mérőt nem lehet úgy megítélni a mutató lengése alapján, mint a mutatómérőt, mit tegyünk tehát? Használhatjuk a "hFE" váltót a megítéléshez: először kapcsolja át a fokozatot "hFE" sebességfokozatra, és láthatja, hogy a fogaskerék mellett egy sor kis emelő van, amelyek PNP és NPN csöves méretekre vannak osztva. A csőtípust már korábban is elbírálták, helyezze be az alapot a megfelelő csőtípus "b" furatába, és helyezze be a másik két lábát a "c" és "e" lyukakba. Ekkor az érték leolvasható, azaz
érték; rögzítse újra az alapot, és cserélje ki a másik két csapot; Hasonlítsa össze a két leolvasást, és a tű helyzete a nagyobb leolvasással megfelel a felületen lévő "c" és "e" betűknek.
Tipp: A fenti módszerrel csak kis csöveket, például 9000-es sorozatot lehet közvetlenül mérni. Ha nagy csöveket szeretne mérni, használhatja a bekötési módszert, vagyis kis vezetékekkel vezesse ki a három érintkezőt. Ez sokkal kényelmesebb.
6. MOS térhatású cső mérése
Az N-csatornás termékek közé tartozik a hazai gyártású 3D01, 4D01 és a Nissan 3SK sorozata. G pólus (kapu) meghatározása: használja a multiméter diódafájlját. Ha a pozitív és negatív feszültségesés az egyik érintkező és a másik két érintkező között nagyobb, mint 2 V, akkor az "1" jelenik meg, és ez a tű a G rács. Ezután cserélje ki a mérővezetékeket a másik két láb méréséhez. Kis feszültségesés esetén a fekete mérővezetéket a D pólusra (lefolyó), a pirosat az S pólusra (forrás) kell kötni.
1. Feszültség fájl:
Teszteléskor vagy gyártáskor megmérhető vele a készülék minden érintkezőjének feszültsége, és összehasonlítható a normál feszültséggel, hogy kiderüljön, nem sérült-e. A Zener dióda feszültségszabályozási értékének kimutatására is használható kis feszültségszabályozási értékkel. Az elv az ábrán látható: R értéke 1K, és a tápfeszültség kivezetésén a feszültség a Zener-dióda névleges feszültségszabályozási értékétől függ, amely általában nagyobb, mint a névleges feszültség. Több mint 3 V, de legfeljebb 15 V. Ezután multiméterrel érzékelje a feszültségértéket a D cső mindkét végén, ami a D cső tényleges szabályozott feszültségértéke.
2. Jelenlegi felszerelés
Csatlakoztassa sorba a mérőt az áramkörhöz az áram méréséhez és ellenőrzéséhez. Ha az áramerősség nagymértékben eltér a normál értéktől (tapasztalat vagy az eredeti normál paraméterek alapján), az áramkör szükség esetén módosítható vagy javítható. A mérő 20A-es tartományát használhatja az akkumulátor zárlati áramának mérésére is, azaz a két mérővezetéket közvetlenül az akkumulátor két végére csatlakoztassa. Ne feledje, hogy az idő nem haladhatja meg az 1 másodpercet! Megjegyzés: Ez a módszer csak szárazelemekhez, AAA és AAA újratölthető elemekhez használható, és kezdőknek a karbantartásban jártas személyzet irányítása alatt kell lenniük, és nem szabad önállóan működniük! Az akkumulátor teljesítményét a rövidzárlati áram alapján lehet megítélni. Azonos típusú teljesen feltöltött akkumulátor esetén minél nagyobb a rövidzárlati áram, annál jobb.
3. Ellenállás fájl;
Az egyik módszer, amellyel az ellenállások, diódák és triódák minősége megítélhető. Ha az ellenállás tényleges ellenállásértéke túlságosan eltér a névleges értéktől, az megsérül. A két tranzisztor esetében, ha az ellenállás bármely két érintkező között nem túl nagy (több száz K felett), akkor úgy tekinthetjük, hogy a teljesítmény leromlott vagy meghibásodott. Vegye figyelembe, hogy ez a trióda nincs blokkolva. Ez a módszer integrált blokkokhoz is használható. Megjegyzendő, hogy: az integrált blokkok mérése csak a normál paraméterekkel hasonlítható össze.
4. A közönséges multiméterek mérővezetékei nagy ellenállási értékkel rendelkeznek. Az érdeklődők maguk is elkészíthetnek egy-egy tesztvezetést; módszer: készítsen elő jó minőségű hangszóróvezetékeket vagy többmagos, körülbelül egy méteres rézvezetékeket, valamint egy pár szigetelőhüvelyes kapcsot (piros Fekete), egy pár banándugót (piros és fekete) a hangszórók bekötéséhez; a zsinór egyik vége szilárdan fel van hegesztve a klipszre, a másik vége pedig a banándugóhoz van csatlakoztatva; egy pár jó tesztvezeték elkészült.
7. Kapacitásvizsgálat
A tesztelendő kondenzátor csatlakoztatása előtt vegye figyelembe, hogy a tartomány minden egyes változtatásakor időbe telik a visszaállítás, és az eltolódások megléte nem befolyásolja a teszt pontosságát.
⒈ Állítsa a funkciókapcsolót a C (F) kapacitástartományba.
2. Helyezze be a kondenzátort a kapacitásmérő aljzatba
Értesítés:
⒈A műszer maga állította be a kapacitásfájl védelmét, így a kapacitásvizsgálat során nem kell figyelembe venni a polaritást és a kapacitás feltöltését és kisütését.
2. A kapacitás mérésekor csatlakoztassa a kapacitást a megfelelő kapacitásmérő aljzatba.
3. Nagy kapacitás mérése esetén a leolvasás stabilizálása bizonyos ideig tart.
4. Kapacitásegység átalakítás: 1μF=106pFlμF=103nF
8. Folytonossági vizsgálat
1. Dugja be a fekete mérőzsinórt a COM aljzatba, a piros mérővezetéket pedig a V/Ω aljzatba (a piros mérővezeték polaritása "plusz"). Állítsa a funkciókapcsolót "mi" állásba, és csatlakoztassa a mérővezetéket a vizsgálandó diódához, és a leolvasás a dióda pozitív értéke. A nyomásesés hozzávetőleges értéke.
2. Csatlakoztassa a mérővezetékeket a vizsgálandó vezeték két végéhez. Ha a két vég közötti ellenállás kb. 70Ω-nál kisebb, a beépített berregő megszólal.
