1. Az infravörös nedvességelemző egyszerűen kezelhető, kevesebb időt vesz igénybe, és pontos mérési eredményekkel rendelkezik. Ezért az infravörös nedvességelemző széles körben használható kísérleti elemzésben, napi vásárlás-ellenőrzésben és folyamatvizsgálatban a vegyiparban, gyógyszeriparban, élelmiszeriparban, dohányiparban, gabonaiparban és más iparágakban.
2. Karl Fischer módszere klasszikus módszer. Az elmúlt évek fejlesztései után a pontosság jelentősen javult, és a mérési tartomány bővült. Számos anyag nedvességtartalmának meghatározására szabványos módszerként szerepel.
3. A mikrohullámú nedvességelemző mikrohullámú mezőt használ a minta szárítására, ami felgyorsítja a szárítási folyamatot. Jellemzői a rövid mérési idő, a kényelmes működés, a nagy pontosság és a széles alkalmazási tartomány. Alkalmas gabona-, papír-, fa-, textil- és vegyipari termékek részecskéihez. Alkalmazható kőolaj, kerozin és egyéb folyadékminták nedvességtartalmának meghatározására is.
4. Az infravörös nedvességelemző könnyen kezelhető, a műszer nem bonyolult, és a mért eredmények általában kielégítőek. Gyakran használják gáz nyomnyi nedvességtartalmának meghatározására. Ennek a módszernek azonban nagyobb az interferenciája, és néhány könnyen hűthető és cserélhető gáz, különösen magas koncentráció esetén, a vízgőz előtt kondenzálódik, és interferenciát okoz.
5. Coulomb nedvességelemzőt gyakran használnak a gáz nedvességtartalmának mérésére. Ez a módszer könnyen kezelhető és gyorsan reagál, és különösen alkalmas gáz nyomnedvesség meghatározására. Általános kémiai módszerrel nagyon nehéz mérni. Az elektrolízis azonban nem alkalmas lúgos anyagok vagy konjugált diolefinek meghatározására.
