Az infrahőmérők mérési elvének szabványai és fejlődési irányai
Számos előnye van az infravörös hőmérőnek az érintés nélküli hőmérsékletmérésre, és alkalmazásai a kicsi vagy nehezen elérhető tárgyaktól a korrozív vegyszerekig és az érzékeny felületekig terjednek. Ez a cikk ezt az előnyt tárgyalja, meghatározza a megfelelő infravörös hőmérő kiválasztását, és elmagyarázza az alkalmazási kört. Az atomok és molekulák mozgása miatt minden tárgy elektromágneses hullámokat sugároz. Az érintés nélküli hőmérsékletmérés legfontosabb hullámhossza vagy spektrális tartománya a 0,2-2.0 μm. Az ebben a tartományban lévő természetes sugarakat hősugárzásnak vagy infravörös sugárzásnak nevezik.
A mérendő tárgy által kisugárzott infravörös sugarak hőmérsékletét mérő tesztműszereket a DIN16160 német ipari szabvány szerint sugárzási hőmérőknek, sugárzási hőmérőknek vagy infravörös hőmérőknek nevezzük. Ezek az elnevezések azokra a műszerekre is vonatkoznak, amelyek a mért tárgy által kisugárzott látható színes sugarak segítségével mérik a hőmérsékletet, és amelyek a hőmérsékletet a relatív spektrum sugárzási sűrűségéből származtatják.
1. Az infravörös hőmérős hőmérsékletmérés előnyei
Az érintésmentes hőmérsékletmérés a vizsgált tárgy által kisugárzott infravörös sugarak fogadásával számos előnnyel jár. Ily módon a nehezen elérhető vagy mozgásban lévő tárgyak hőmérséklete problémamentesen mérhető, például rossz hőátadó tulajdonságú vagy nagyon kis hőkapacitású anyagok. Az infravörös hőmérő rövid válaszideje lehetővé teszi a hatékony szabályozási hurkok gyors megvalósítását. A hőmérőknek nincsenek elhasználódó részei, így a hőmérő használatának nincs folyamatos költsége. Főleg nagyon kis méretű mérendő tárgyaknál, mint például érintkezési mérés, nagy mérési hiba lép fel a tárgy hővezető képessége miatt. A hőmérők problémamentesen használhatók itt, és korrozív vegyszerekkel vagy érzékeny felületekkel, például festékkel, papírral és műanyag síneken használhatók. A távolsági távirányítású mérés révén távol lehet a veszélyes területtől, így a kezelő nincs veszélyben.
2. Fejlődési irányzat
Az érzékeléstechnika sok más területéhez hasonlóan a hőmérők fejlődési trendje is a kicsi, kifinomult formák felé irányul. A kerek ház központi menettel a legideálisabb forma a gépekbe és berendezésekbe történő beépítéshez. Ezt a fejlesztési irányzatot az elektromos alkatrészek folyamatos miniatürizálásával és a nagyfokú kalkulációval érik el, ami a kisebb és kifinomultabb elektromos alkatrészeket egyre kisebb helyekre koncentrálja. A korábbi analóg technológiához képest a mikrokontrollerek alkalmazása javítja a detektorjel linearizálási magasságának pontosságát, ezáltal a műszer pontosságát is.
A piaci kínálat gyors és olcsó mérési érték vételt igényel, amely közvetlenül képes a hőmérséklet-arányos, lineáris áram/feszültség jelet kiadni. A mérési érték feldolgozása, mint például a lapítás funkció, a speciális értéktárolás vagy a határérintkező kerül az intelligensbe A kijelzőn, a szabályozón vagy az SPS-en (Program Controller) az emissziós tényező egy külső kábelen keresztül állítható. A veszélyzónán kívül még akkor is korrigálható, ha a gép jár. Jelenleg az SPS is beállíthatja. A karosszériavezérlések segítségével az adatbusz-interfész ma már problémamentesen megvalósítható, de a hálózati kapcsolat még nem valósult meg, a jelek további feldolgozása továbbra is a korábbi szabványos analóg jeleket használja. A detektor szekcióban új anyagokat használtak fotoelektromos érzékelőként, ami megerősítette az érzékenység és az egyenletes felbontás javulását. A forró film érzékelők közül az új érzékelők csak rövidebb beállítási időt igényelnek. Az irányzékos hőmérők legújabb fejlesztése a zoommal ellátott cserelencse, amely kalibráció újraellenőrzése nélkül cserélhető, ugyanazon az alapon a különböző mérési pozíciókhoz. Műszerek, raktárgazdálkodási költségek megtakarítása.
