Forrasztópáka – Az ólommentes forrasztóanyag káros az emberi egészségre?
A forrasztóhuzal elektromos forrasztópákával történő forrasztáshoz használt anyag. Bár fő összetevője az ón, más fémeket is tartalmaz. Főleg ólommentesre és ólommentesre (azaz környezetbarát) osztva. Az EU ROHS szabvány bevezetésével egyre több PCB hegesztőgyár választja az ólommentes és környezetbarát forrasztóhuzalokat. Az ólomforrasztóhuzalt is lassan cserélik. Ha nem környezetbarát, akkor nem exportálható. Az ólommentes forrasztópaszta, ólommentes forrasztóhuzal és ólommentes forrasztórudak a jelenleg piacon lévő fő termékek.
Leegyszerűsítve: az általánosan használt forrasztóanyag alacsony olvadáspontja miatt körülbelül 60% ólmot és 40% ónt tartalmaz, tehát maga a forrasztóanyag mérgező. A legtöbb forgalomban lévő forrasztóanyag üreges és gyantát tartalmaz, így az Ön által említett gáz valószínűleg akkor szabadul fel, amikor a forrasztóanyagban lévő gyanta hegesztés közben megolvad.
A gyanta által kibocsátott gáz enyhén mérgező és meglehetősen kellemetlen szagú. A hegesztés során a forrasztás fő kockázati tényezője az ólomfüst. Még az ólommentes forraszanyag is tartalmaz bizonyos mennyiségű ólmot.
Az ólomfüst határértéke GBZ-ben{0}} nagyon alacsony, nagyon mérgező és különleges védelmet igényel. A hegesztési folyamat által az emberi szervezetet és a környezetet érő károk miatt Európában jogszabályi formában érvényesítették a hegesztők védelmét és a környezet védelmét. A hegesztés védőintézkedések nélkül nem megengedett. Az ISO14000 szabvány egyértelmű előírásokat tartalmaz a gyártási folyamat során keletkező szennyeződések kezelésére és védelmére.
Minden ón ólmot tartalmaz. A múltban az ólom jelenléte a forrasztóhuzalban a forrasztást foglalkozási veszélyforrásnak minősítette (az Országos Foglalkozási Betegségi Jegyzékben). Jelenleg a legtöbb cégünk ólommentes forrasztóhuzalt használ. A Betegségmegelőzési és Betegségmegelőzési Központ mérése szerint a fő összetevő az ón. Ez ón-dioxid; nem szerepel a foglalkozási megbetegedések országos listáján.
Általánosságban elmondható, hogy az ólomfüst nem haladja meg az ólommentes technológia szabványát, de a forrasztásnak más veszélyei is vannak. Például a folyasztószernek (gyantaszerű anyagoknak) vannak bizonyos veszélyei, amelyek az adott helyzettől függenek. Az alkalmazottak általában ellenőrizhetik a kiosztott bádog jelöléseit és azt, hogy az milyen kategóriába tartozik. Így bizonyítékokkal rendelkezhetnek és hiánypótlást kérhetnek a cégtől (javaslatot tehetnek a gyár belső szakszervezetének).
Ha a felhasznált ón ólmot tartalmaz, az mindenképpen káros lesz a szervezetre. Idővel felhalmozódnak a szervezetben, és nagy károkat okoznak az idegrendszer immunrendszerében.
Az ólommentes forrasztóhuzal környezetbarát, de káros az emberi szervezetre is. Az ólommentes forrasztóhuzal alacsony ólomtartalma nem jelenti azt, hogy nem tartalmaz ólmot. Az ólomtartalmú forrasztóhuzalhoz képest az ólommentes forrasztóhuzal káros a környezetre és az emberi szervezetre. A szennyeződés kisebb, mint az ólomtartalmú. A forrasztás során keletkező gázok mérgezőek, beleértve a gyantaolajat, cink-kloridot és más gázgőzöket.
