Hat tévhit a gázérzékelőkkel kapcsolatban
1. tévhit: A gázérzékelők bármilyen gázt észlelnek
A detektor csak egy meghatározott gázt képes érzékelni. A kompozit gázérzékelők csak több gázt képesek egyidejűleg érzékelni.
2. tévhit: A gázérzékelők szabadon telepíthetők
Szigorúan előírják a gázérzékelők beépítési helyzetét. A beépítési pozíció helytelen, és nem észlelhető megfelelően.
3. tévhit: Magas koncentrációjú gázteszt alkalmazása az átvétel során
Egyes ügyfelek nagy koncentrációjú gázokat használnak a vizsgálathoz az átvételi folyamat során. Ez a megközelítés nagyon laza, és könnyen károsíthatja a hangszert. Az éghető gáz érzékelő érzékelési tartománya 0-100 százalék LEL. Az ennél a koncentrációtartománynál magasabb gázokkal végzett tesztelés valószínűleg az érzékelő füstölését okozhatja, ami károsodást vagy észlelési hibát okozhat!
4. tévhit: Amíg éghető vagy mérgező gáz van a gázérzékelő körül, a riasztónak riasztania kell
A gázérzékelés riasztásának feltétele, hogy riasztás csak akkor adjon ki, ha a mért gázkoncentráció eléri vagy meghaladja a műszer előre beállított értékét.
5. tévhit: A gázérzékelő robbanásbiztos berendezéseinek sérülése nem befolyásolja a használatát
Ha használat közben a robbanásbiztos létesítmények sérülésére utaló jelek, mint például a riasztó robbanásbiztos tömítések, a robbanásbiztos csövek meglazulása, szakadása észlelhető, azokat időben meg kell javítani.
6. tévhit: A gázérzékelők nem igényelnek karbantartást és karbantartást
A gázdetektor egy olyan mérőműszer, amely rendszeres kalibrálást igényel, hogy biztosítsa az érzékelés pontosságát. A gázérzékelők hosszú távú használata sodródást okozhat, és ha nem kalibrálják kellő időben, a hiba egyre nagyobb lesz, ami biztonsági kockázatot jelent.
A szabályozás szerint a gázérzékelők maximális kalibrálási ciklusa nem haladhatja meg az egy évet, és a szakosodott metrológiai részleggel rendelkező vállalkozások azt javasolják, hogy ne haladja meg a három hónapot. A gázérzékelők kalibrálását szakembernek kell végeznie.
