Számos jellemző, amire figyelni kell az anyagok mikroszerkezetének metallográfiai mikroszkóppal történő elemzésekor
A metallográfiai mikroszkóp optikai metallográfiai szerkezete lécszerű, ami lapos tészta martenzit. A röntgendiffrakciós fázisanalízis és a transzmissziós elemzés azt mutatja, hogy a kioltó szerkezetben van maradék ausztenit, amely főként a martenzit lapos tészták között található. A maradék ausztenit tartalom röntgen-kvantitatív vizsgálattal 4,5 százalék. Az oltás utáni alacsony hőmérsékletű temperálás javíthatja a visszatartott ausztenit stabilitását a martenzites lapos tészták között, és javíthatja az anyag szilárdságát és szívósságát. Ezenkívül a martenzites lapos tészták közötti ausztenites film képlékeny fázis, a metallográfiai mikroszkópok plasztikus deformáción és fázisátalakuláson mennek keresztül külső erők hatására A TRIP hatás energiát fogyaszt, akadályozza a repedések terjedését vagy passzivációját, és jó szilárdsági kombinációt ér el. és szívósság. Emiatt az edzés és temperálás utáni szilárdság nagyobb, míg az ütésállósági érték is nagyobb, ami a kioltás után kialakult martenzites szerkezetben maradó ausztenittel függ össze. A gyakorlati metallográfiai elemzés és kutatás során előnyös az anyag mikroszerkezetének következő jellemzőire megfelelő figyelmet fordítani, különösen a kísérleti sémák szisztematikus és szigorú megtervezésénél Nem, valamint a félreértések és a látszólagos mikrostruktúra morfológiájának indokolatlan elemzése .
1. Az anyag mikroszerkezeti szerkezetének többléptékű jellege: atomi és molekuláris szintek, kristályhiba szintek, mint pl. diszlokációk, szemcse mikroszerkezeti szintek, mikroszerkezeti szintek, makroszkopikus szervezeti szintek stb.;
2. Inhomogenitás az anyagmikroszkópok mikroszerkezetében: A tényleges mikrostruktúrákban gyakran előfordul geometriai és kémiai heterogenitás, valamint heterogenitás a mikroszkopikus tulajdonságokban, mint például a mikrokeménység és a lokális elektrokémiai fok;
3. Külön kell elemezni és jellemezni az anyag mikroszerkezeti szerkezetének irányultságát, ideértve a szemcsemorfológia anizotrópiáját, a makrostruktúra irányultságát, a krisztallográfiai preferált orientációt és az anyag makroszkopikus tulajdonságainak irányultságát;
4. Az anyag mikroszerkezetének változékonysága: A kémiai összetétel, a külső tényezők és az idő változása fázisátalakulást és szerkezeti evolúciót okozhat, ami az anyag mikroszerkezetének megváltozásához vezethet. Ezért a statikus mikrostruktúra morfológiájának kvalitatív és kvantitatív elemzése mellett figyelmet kell fordítani arra, hogy szükség van-e a szilárdtest fázisátalakulási folyamat, a mikrostruktúra evolúciós kinetika és az evolúciós mechanizmus vizsgálatára;
5. Az anyagok mikroszerkezetében előforduló fraktál jellemzők és a konkrét metallográfiai megfigyelésekben előforduló felbontásfüggő jellemzők: a mikroszerkezet kvantitatív elemzési eredményeinek erős képfelbontástól való függéséhez vezethetnek. Erre különösen figyelni kell az anyagtörések felületi mikroszerkezetének kvantitatív elemzésekor, valamint a mikroszerkezet digitális képfájljainak tárolása és feldolgozása során;
6. Az anyagmikrostruktúra nem kvantitatív kutatásának korlátai: Bár a mikroszerkezet kvalitatív kutatása kielégítheti az anyagmérnöki igényeket, az anyagtudományi elemző kutatás mindig megköveteli a mikroszerkezet geometriai morfológiájának kvantitatív mérését és a kapott kvantitatív elemzési eredmények hibaelemzését.
