Képzeljen el egy mikroszkópot, amelyet kisebbre lehetne tenni, és chippel integrálható, hogy valós idejű képet adjon az élő sejtek belsejéről. Nem lenne csodálatos, ha ezt az apró mikroszkópot be lehetne integrálni az elektronikába, mint a mai okostelefonok kamerái? Mi lenne, ha az egészségügyi szakemberek képesek lennének használni ezt a technológiát a távoli helyeken történő diagnózis felállítására anélkül, hogy drága, bonyolult és kényes analitikai gépekre lenne szükségük? E célok elérése érdekében az EU által finanszírozott ChipScope projekt jelentős lépéseket tett.
Az EU által finanszírozott ChipScope projekt kutatói most új stratégiát dolgoznak ki a fénymikroszkópia javítására. A projekt honlapján megjelent hír szerint: „A klasszikus fénymikroszkópiában a vizsgált minta területét egyidejűleg megvilágítják, és az egyes pontokról szórt fényt területszelektív detektorral (például az emberi szem érzékelőjével, ill. A Chipscope ötlete szerint apró és egyedileg címezhető elemekkel rendelkező strukturált fényforrásokat használnak."
A projekt hírében az is szerepel: "A minta ennek a fényforrásnak a teteje közelében helyezkedik el. Valahányszor egyetlen emittert aktiválnak, a fény terjedése a minta térszerkezetétől függ, ami nagyon hasonlít az úgynevezett árnyékképalkotáshoz. a makroszkopikus világ. Detektorral érzékelve Kép keletkezik, ha a teljes mintateret pásztázzuk úgy, hogy egyszerre egy fényelemet aktiválunk a mintaterületen lévő teljes fénymennyiséggel Ha a fényelemek mérete nanométeres tartományban van és a minta szorosan érintkezik velük, az optikai közeli mező korrelál, és a chip-alapú beállítások szuperfelbontású képalkotást tesznek lehetővé."
A ChipScope projekt több szakterületet egyesít, hogy megvalósítsa az optikai szuperfelbontás alternatív megközelítését. "A strukturált fényforrásokat a németországi Braunschweigi Műszaki Egyetemen kifejlesztett miniatűr fénykibocsátó diódák (LED) valósítják meg" - teszi hozzá a hír. Kiemeli, hogy "jelenleg nincsenek kereskedelmi forgalomban lévő strukturált LED-tömbök, amelyek a pixeleket a mikron alatti szintig címeznék. Ezt a feladatot a Brunswicki Műszaki Egyetem látja el a ChipScope projekt keretében."
A koncepció egy másik összetevőt is magában foglal: "egy fotonos lavinadetektort (SPAD), amely nagyon alacsony fényintenzitást képes észlelni, egészen egyetlen fotonig." A hír így szól: "Először kerültek beépítésre ezek a detektorok a ChipScope mikroszkóp prototípusába tesztelés céljából. Végrehajtották és biztató eredményeket mutattak." Hozzátette: "Továbbá a mikroszkóp megfelelő működéséhez elengedhetetlen egy olyan módszer, amellyel a mintát egy strukturált fényforrás közelébe hozzák. Egy jól bevált technika ennek elérésére egy olyan mikrofluidikus csatorna alkalmazása, amelyben finom csatornarendszer van polimer mátrixba strukturálva. Nagy pontosságú szivattyú segítségével kis mennyiségű folyadékot vezetnek át a rendszeren, és a mintát a célhelyre szállítják. A mikroszkóp összeállítás ezen részét az Osztrák Műszaki Intézet, az AIT segítette."
