Az éghető gázérzékelők használata során előforduló problémák
Az éghető gázdetektorokat főként a petrolkémiai iparban használják, ahol éghető gázok léteznek, például a gáz-, kőolaj- és vegyiparban. Alkalmazhatók annak kimutatására, hogy vannak-e veszélyes szivárgások bel- és kültéri helyeken, és fontos eszközei a személy- és gyártásbiztonságnak. Ha éghető gázt észlel egy adott helyen, az érzékelő a gázjelet feszültség- és áramjelekké alakítja, és továbbítja a riasztóműszerhez. Végül a műszer automatikusan kijelzi az éghető gáz alsó robbanási határának koncentrációértékét. Amikor a személyzet meghallja a hang- és fényjelzést, megtesz néhány biztonsági intézkedést a robbanásveszélyes balesetek elkerülése érdekében. Továbbra is sok probléma adódik a különféle gázérzékelők kiválasztásakor, amelyek elsősorban az alábbiakban jelennek meg: 1. A gyúlékony gázok kimutatása fontosabb, mint a mérgező gázok észlelése; 2. Az akut mérgezést okozható gázok kimutatása fontosabb, mint a krónikus mérgezést okozó gázok kimutatása.
Az éghető gázszivárgás okozta számos robbanásbaleset tanulságai miatt az emberek nagy jelentőséget tulajdonítanak az éghető gázok észlelésének. Elmondható, hogy bármely petrolkémiai vagy vegyi üzemben a veszélyes gázok érzékelőinek túlnyomó többsége LEL detektor. A kizárólag LEL-érzékelőkkel való felszerelés azonban még mindig nem elegendő a munkavállalók biztonságának és egészségének tényleges védelméhez. Tagadhatatlan, hogy a legtöbb illékony veszélyes gáz éghető gáz, de a katalitikus égésű éghető gázdetektorok (LEL) nem jó választás minden éghető gáz kimutatására. Kifejezetten metán kimutatására tervezték, de más anyagok kimutatási teljesítménye viszonylag gyenge. Tehát a metánon kívüli éghető gázok alsó határkoncentrációja, amelyet észlelni tudnak, sokkal magasabb, mint a megengedett koncentrációjuk.
Az éghető gáz érzékelő helyes használatakor alaposan mérlegelnünk kell az adott alkalmazási helyzetet.
Először is, a konkrét feltételek, például a légáramlás iránya és a hely széliránya alapján határozza meg az éghető gáz szivárgási módját szivárgás esetén.
Másodszor, alaposan tanulmányozza át a szivárgási pont szivárgási állapotának konkrét formáját, majd a különböző helyzetek alapján készítsen különböző költségvetéseket és kezelési módszereket.
Harmadszor, a kiszivárgott gáz sűrűsége alapján fedezze fel a levegő áramlási trendjét, és készítsen egy háromdimenziós áramlási trend diagramot a szivárgásról, hogy megbízható tervet készítsen.
Negyedszer, kedvezőtlen szellőzési viszonyok között, ha nyílt környezetben, ahol éghető gázok diffundálnak, nagy a valószínűsége annak, hogy az éghető gáztartalom robbanásveszélyes állapotba kerül, vagy eléri, és ezek fontos biztonsági megfigyelési pontok.
Ötödször, azonosítsa az érzékelő eszköz lehetséges szivárgási pontjait, és jósolja meg a szivárgás súlyosságát az éghető gázszivárgás iránya és nyomása alapján.
