Az éghető gázérzékelők használata során felmerülő problémák
Az éghető gázérzékelőket elsősorban a petrolkémiai iparban használják, ahol éghető gázok léteznek, például gáz, kőolaj és vegyipar. Használhatók annak felismerésére, hogy vannak -e veszélyes szivárgások a beltéri és kültéri helyeken, és fontos eszközök is a személyes biztonság és a termelés biztonságának biztosítása érdekében. Ha egy adott helyen éghető gázt észlelnek, akkor a detektor a gázjel feszültséggé és áramjelekké alakítja a riasztási műszerhez történő továbbításhoz. Végül, a műszer automatikusan megjeleníti az éghető gáz alsó robbanásveszélyes határának koncentrációs értékét. Amikor a személyzet meghallja a hang- és világos riasztási jelet, akkor bizonyos biztonsági intézkedéseket hoznak a robbanási balesetek előfordulásának megakadályozása érdekében. Még mindig sok probléma van a különféle gázdetektorok kiválasztásakor, amelyek elsősorban tükröződnek: 1. A gyúlékony gázok kimutatása fontosabb, mint a mérgező gázok kimutatása; 2. Az akut mérgezést okozó gázok kimutatása sokkal fontosabb, mint a krónikus mérgezés okozható gázok kimutatása.
Az éghető gázszivárgások által okozott számos robbanásbalesetből származó tanulságok miatt az emberek nagy jelentőséggel bírnak az éghető gázérzékeléshez. Elmondható, hogy bármely petrolkémiai vagy vegyiparban a veszélyes gázdetektorok túlnyomó többsége LEL -detektor. Azonban csak a LEL -detektorokkal való felszerelés még mindig messze van ahhoz, hogy valóban megvédje a munkavállalók biztonságát és egészségét. Nem tagadható, hogy a legtöbb illékony veszélyes gáz éghető gáz, de a katalitikus égésű éghető gázdetektorok (LELS) nem az előnyben részesített választás az összes éghető gáz észlelésére. Kifejezetten a metán kimutatására tervezték, de más anyagok kimutatási teljesítménye viszonylag gyenge. Tehát a metánon kívüli éghető gázok alsó határkoncentrációja, amelyet kimutathatnak, sokkal magasabb, mint a megengedett koncentrációjuk.
Ha egy éghető gázérzékelőt helyesen használnak, gondosan meg kell vizsgálnunk a konkrét alkalmazási helyzetet.
Először, az olyan konkrét feltételek alapján, mint például a hely légáramának iránya és a szél iránya, határozza meg az éghető gáz részletes szivárgási módját szivárgás esetén.
Másodszor, alaposan tanulmányozza a szivárgási pont szivárgási állapotának sajátos formáját, majd készítsen különféle költségvetéseket és kezelési módszereket különböző helyzetek alapján.
Harmadsorban, a kiszivárgott gáz sűrűségének alapján fedezze fel a levegő áramlási trendjét, és dolgozzon ki a szivárgás háromdimenziós áramlási trenddiagramját, hogy megbízható terv készítsen.
Negyedszer, kedvezőtlen szellőztetési körülmények között, ha olyan nyílt környezetben van, ahol az éghető gázok diffúzák, nagy esély van arra, hogy az éghető gáztartalom megközelítse vagy elérje a robbanásveszélyes állapotot, és ezek fontos biztonsági megfigyelési pontok.
Ötödször, azonosítsa a detektáló eszköz lehetséges szivárgási pontjait, és megjósolja a szivárgás súlyosságát az éghető gázszivárgás iránya és nyomása alapján.
