A zajérzékelő működési elve és alkalmazása
A zaj hallószervekre gyakorolt hatása olyan folyamat, amely a fiziológiától a patológiáig terjed. A kóros halláskárosodásnak el kell érnie egy bizonyos intenzitást és expozíciós időt. A káros zaj okozta hallószervi károsodás változásai általában az átmeneti hallásszélesség-elmozdulástól a hallásszélesség-elmozdulásig fejlődnek. A zaj emberi szervezetre gyakorolt káros hatása rendszerszintű. Nemcsak a hallórendszerben okozhat elváltozásokat, hanem a nem hallórendszereket is érintheti. Emellett a munkahelyi zaj is zavarhatja a nyelvi kommunikációt, befolyásolhatja a munka hatékonyságát, sőt baleseteket is okozhat.
A gyártásban és az életben a zaj interferencia mindenhol jelen van. Az emberek lakókörnyezetének biztosítása érdekében az illetékes osztályok szabványosították a megfelelő szabványokat, amelyek meghatározzák a környezeti zajkibocsátási határértékeket és mérési módszereket az ipari vállalkozások és a rögzített berendezésgyárak határain. Mire kell tehát figyelnünk a zajfigyelés során?
1. Monitoring tényezők
Általában Ld (egyenértékű folyamatos A hangszint a tojások között) és Ln (egyenértékű folyamatos A hangszint éjjel). Hirtelen zaj vagy alkalmankénti zaj esetén az Lmax-ot (nagyobb A hangszintet) egyszerre kell mérni éjszaka [Lmax-ot kell írni. Előző minősítő szavak]
2. Monitoring pont elrendezési terve
Általános szabály, hogy zajérzékeny épületeken kívül, falaktól vagy ablakoktól 1 m-re, a talaj felett legalább 1,2 m-re választható.
3. Monitoring idő és gyakoriság
Az érzékeny épületek környezeti zajellenőrzését a környező környezeti zajforrások normál üzemi körülményei között kell mérni. A zajforrások működési körülményei szerint folyamatosan két időszakban: nappal és éjszaka kell végrehajtani. A környezeti zajforrás jellemzőitől függően a mérési időszak optimalizálható. Rögzített hangforrásokra és közlekedési zajforrásokra (mobil hangforrásokra) oszlik.
(1) A rögzített hangforrás hatása
Monitoring idő: Az állandósult zaj ekvivalens zajszintjét 1 percig mérjük. Például az Ld-t nappal 1 perces méréssel, az Ln-t pedig 1 perces éjszakai méréssel kapjuk meg. Az instabil állapotú zaj az egyenértékű zajszintet méri egy teljes működési idő (vagy egy reprezentatív időszak) alatt.
A megfigyelés gyakorisága: Általában nem kevesebb, mint 2 nap folyamatos megfigyelés, 2-szer éjjel-nappal, azaz naponta egyszer csillagok között és egyszer éjszaka.
(2) Közlekedési zajforrások (mozgó hangforrások)
Monitoring idő:
Közúti forgalom esetén a nappali és éjszakai mérések nem lehetnek alacsonyabbak, mint az átlagos üzemi sűrűség 20-perces egyenértékű zajszintje, Leq.
Vasutak, városi vasúti tranzit (földi szakasz) és belvízi utak esetében a nappali és éjszakai mérések nem lehetnek alacsonyabbak, mint az átlagos üzemi sűrűség 1 órás ekvivalens zajszintje, Leq. Ha a városi vasúti tranzit (földi szakasz) intenzíven működik, a mérési idő 20 percre lerövidíthető.
Monitoring gyakoriság:
Általánosságban elmondható, hogy a folyamatos monitorozás legalább 2 napig szükséges, kétszer nappal és kétszer éjszaka, azaz egyszer nappal és egyszer éjszaka.
A zajfigyelésben a zajérzékelők különösen fontosak. A zajérzékelők a zajfigyelés alapját képezik. A zajadatok monitorozásának pontossága a zajérzékelőktől is függ.
