Zajmérő - Az érzékenység és az érzékenységet befolyásoló tényezők kalibrálása
A mérési pontosság érdekében a kalibrálást használat előtt és után is el kell végezni.
Csatlakoztassa a hangszint-kalibrátort a mikrofonhoz, kapcsolja be a kalibrációs tápfeszültséget, olvassa le az értéket, állítsa be a zajmérő érzékenységi potenciométerét, és fejezze be a kalibrálást.
Zajmérő - befolyásoló tényezők
A zajmérőket elsősorban a zaj mérésére használják, és a zaj mérésére többféle osztályozás létezik:
1. A tárgyak mérése szempontjából a környezeti zaj (hangtér) jellemzőinek mérésére és a hangforrás jellemzőinek mérésére osztható.
2. A hangforrás vagy hangtér időbeli jellemzői szerint állandósult zajmérésre és nem stacionárius zajmérésre osztható. Az instabil zaj felosztható periodikus változó zajra, szabálytalan változó zajra és impulzushangra.
3. A hangforrás vagy hangtér frekvencia jellemzői szerint szélessávú zajra, keskeny sávú zajra és kiemelkedő tiszta hangkomponenseket tartalmazó zajra osztható.
4. A szükséges mérési pontosság szerint precíziós mérésre, mérnöki mérésre és zajmérésre osztható.
A zajelemző összetétele és működési elve
A zajanalizátor, más néven zajmérő (zajmérő, hangszintmérő), a zajmérés legalapvetőbb eszköze. A hangszintmérő általában kondenzátor mikrofonból, előerősítőből, zajmérő képcsillapítóból, erősítőből, frekvenciamérő hálózatból és effektív értékjelző fejből áll.
A hangszintmérő működési elve, hogy a hangot egy mikrofon elektromos jellé alakítja, majd az impedanciát egy előerősítő alakítja át úgy, hogy a mikrofont csillapítóval illessze. Az erősítő hozzáadja a kimenő jelet a hálózathoz, majd a jelet csillapítókon és erősítőkön keresztül egy bizonyos amplitúdóig felerősíti, és továbbítja az effektív érték érzékelőhöz.
