A mikroszkópos vizsgálat a legegyszerűbb módszer a takarmányminőség vizsgálatára.
A. Kémiai elemzés
Határozza meg a nyersanyagok kémiai összetételét, amely általában nedvességet, fehérjét, éterkivonatot (olajat), nyersrostot, hamut, kalciumot és foszfort tartalmaz, és értékelje minőségüket a szabványokkal való összehasonlítással. Az aminosavak és zsírsavak összetétele kimutatható, hogy több információt kapjunk. Az elemzés megmutatja a vizsgált alapanyagok valódi tápanyagtartalmát, és az adatok közvetlenül felhasználhatók takarmánykeveréshez. Ehhez a módszerhez jól felszerelt-laboratóriumokra és jól-képzett vegyi elemzőkre vagy személyzetre van szükség. Ezenkívül az egyes minták teljes költségének elemzése meglehetősen költséges. Tehát ennek a módszernek az alkalmazása elsősorban a takarmánygyárak kereskedelmi célú előállítására korlátozódik. A takarmánykeverékben fontos tápanyag a - fehérje meghatározása Kjeldahl nitrogén-meghatározási módszerével történik, nyersfehérjeként kifejezve (N 6,25). A kapott eredményekből nem derül ki, hogy a nitrogénforrás a nyersanyagban lévő fehérjéből származik-e. Vagy fehérje a keverékben vagy nem fehérje nitrogén a mintában. Ezen túlmenően ez az elemzési módszer nem nyújt információt vagy megjelenítést az alapanyagokban lévő tápanyagok hasznosulását illetően. A módszer optimális alkalmazása érdekében más takarmányminőség-vizsgálati módszerek is alkalmazhatók a kémiai elemzési adatok elemzésére és megfelelő rendszerezésére.
B. A takarmány mikroszkópos vizsgálata
A takarmánymikroszkópos kimutatás fő célja az egyedi vagy vegyes takarmány-alapanyagok és szennyeződések azonosítása és értékelése külső jellemzőik (sztereomikroszkópos detektálás) vagy sejtjellemzőik (összetett mikroszkópos detektálás) alapján. Ha a takarmány-alapanyagokat és szennyeződéseket vagy szennyező anyagokat szétválasztják és arányosan mérik, mikroszkópos kimutatási módszerekkel lehet mennyiségileg azonosítani a takarmány-alapanyagokat. Röviden, a hamisítás vagy szennyeződés nélküli takarmány-alapanyagok kémiai összetétele nagyon közel áll az ajánlott vagy jelentett szabványokhoz vagy a helyi átlagértékekhez. A takarmány mikroszkópos vizsgálata meg tudja állapítani a takarmány-alapanyagok tisztaságát, és némi tapasztalat birtokában a minőség kielégítő azonosítását is lehetővé teszi. A kémiai analízishez képest ez a módszer sokkal kevesebb eszközt és elemzési költséget igényel az egyes minták esetében. Mind a kereskedelmi takarmányfeldolgozó vállalkozások, mind a saját takarmányt előállító gazdálkodók alkalmazhatják ezt a módszert.
