A zajszintmérő mérési tartománya
A zajszintmérő mérési tartománya a zajszintmérő fő műszaki mutatója. Ez a technikai mutató bizonyos mértékig a termék technikai fejlődését tükrözi. Általában azt remélik, hogy minél szélesebb a mérési tartomány, annál jobb. A zajszintmérő mérési felső határát a zajszintmérő maximális torzításmentes zajszintje határozza meg, amely általában elérheti a 130 dB-t; ha magas hangnyomásszintet (például 172 dB) kell mérni, akkor magas hangnyomású mikrofont kell választani. A zajszintmérő mérési alsó határának nagy köze van magának a hangszintmérőnek a saját maga által keltett zajához. Ha alacsony zajszintű zajt szeretne mérni, válasszon egy nagy érzékenységű mikrofonnal felszerelt hangszintmérőt.
A zajszintmérő pontossági osztálya
A különböző pontossági szintek szerint a zajszintmérőket 1-es és 2-es pontosságúra osztják. Az 1-es és a 2-es szint közötti különbség főként a megengedett legnagyobb hibában, üzemi hőmérséklet-tartományban és frekvenciatartományban van, az 1-es szintű zajszintmérő pontossága pedig nagyobb, mint a 2-es. zajszintmérő képes megfelelni a mérési követelményeknek, de egyre több 1. osztályú zajszintmérő kerül alkalmazásra. Hazám környezetvédelmi zajszabályai szerint, ha az A zajszint 35 dB-nél alacsonyabb, akkor az 1. osztályú pontosságnak megfelelő A zajszintmérőt kell használni.
A hangszintmérő időbeli súlyozása
A való életben sokféle zaj létezik, beleértve az állandósult zajt, a tranziens zajt, az impulzuszajt stb., és a különböző zajmérésekhez idősúlyozást vezetnek be. Az idősúlyozás valójában a mérőjel időátlagolása. Az időátlagoló funkció általában négy módot tartalmaz, nevezetesen a "Gyors" (Gyors) fájlt, a "Lassú" (Lassú) fájlt, az "Impulzus" (Impulzus) fájlt és a "Peak Hold" (csúcs) fájlt.
A folyamatos hangjelzésekhez általában "gyors" és "lassú" súlyokat használnak. A "gyors" sebességváltó súlyozási időállandója 125 ms, amelyet általában az instabil zaj és a nagy ingadozású közlekedési zaj mérésére használnak. A gyors sebességfokozat közel áll az emberi fül hangreakciójához. A "lassú" fokozat súlyozási időállandója 1000 ms, amelyet általában az állandósult zaj mérésére használnak, és a mért érték effektív érték. Állandósult állapotú folyamatos hangjelzéseknél nincs jelentős különbség a két súlyozási módszer között. Ha azonban a mért hang erősen ingadozik, akkor a súlyozási idő eltérő hossza miatt a "lassú fokozattal" súlyozással kapott eredmény stabilabb. A hosszú átlagolási idő miatt azonban hibák lesznek a csúcs- és völgyméréseknél. Ezért a jel valós idejű változásainak pontos megértése érdekében célszerű a "gyors" sebességváltó súlyozást használni (a gyors fokozat közel van az emberi fül hangreakciójához, a gyors sebesség és az A súlyozás pedig a hangszigetelt helyiség háttérzajának mérésére használják).
Az idősúlyozást általában a zajszintmérő méréseknél alkalmazzák, az idősúlyozást pedig az előző frekvenciasúlyozással együtt alkalmazzák, hogy a mérési eredmények bizonyos mértékig tükrözzék az emberi fül szubjektív észlelési jellemzőit. Ezenkívül a zajszintmérő külső szűrővel és rögzítővel csatlakoztatható a zaj spektrumanalíziséhez.
