A megvilágításmérő mérési elve és követelményei
1. Mérési elv
A fotovoltaikus cella egy fotoelektromos elem, amely közvetlenül alakítja át a fényenergiát elektromos energiává. Amikor a fény eléri a szelén fotovoltaikus cella felületét, a beeső fény áthalad a fém vékony filmen 4 és eléri a félvezető szelénréteg 2 és a fém vékony film 4 közötti határfelületet, fotoelektromos hatást keltve a felületen. A generált fotoáram nagysága bizonyos arányos kapcsolatban áll a fotocella fényfogadó felületén lévő megvilágítással. Ekkor, ha külső áramkör van csatlakoztatva, áram folyik, és az áramérték megjelenik a mikroampermérőn lux (Lx) skálával. A fotoáram nagysága a beeső fény intenzitásától függ. A megvilágításmérő váltószerkezettel rendelkezik, így nagy megvilágítást vagy alacsony megvilágítást is képes mérni.
2. Használati követelmények:
A megvilágításmérő szondája üvegből készült, amely könnyen törhető és megsérülhet. Ugyanakkor a vízálló hatás nagyon gyenge használat közben.
① A fotocellákhoz jó linearitású szelén (Se) vagy szilícium (Si) fotocellákat kell használni; hosszú munkavégzés után is megőrzik a jó stabilitást és nagy érzékenységet; ha az E értéke magas, válasszon nagy belső ellenállású fotocellákat, amelyek alacsony érzékenységűek és jó linearitásúak, és nem sérülnek meg erős fénytől
② A belsejében egy V(λ) korrekciós szűrő található, amely különböző színhőmérsékletű fényforrások megvilágítására alkalmas, és a hiba kicsi
③ Tegyen egy koszinuszszög-kiegyenlítőt (opálos üveg vagy fehér műanyag) a fotocella elé, mert ha nagy a beesési szög, a fotocella eltér a koszinusz szabálytól
④ A megvilágításmérőnek szobahőmérsékleten vagy szobahőmérséklethez közel kell működnie (a fotocella eltolódása a hőmérséklet változásával változik)
