A DC feszültség és áram mérési módszere digitális multiméterrel
Olvasáskor nézze meg a „dc” vagy „v·ma” szimbólummal ellátott skálát. Ekkor a gomb által mutatott érték a DC feszültség vagy áram maximális határa (tartománya). Mérés előtt becsülje meg a mért érték nagyságát, majd fordítsa az átadó kapcsolót a megfelelő végállásba. A mért érték nagysága skálán leolvasható. Az áramkör két pontja közötti feszültség mérésekor a piros mérőtollat a magas, a fekete mérőtollat pedig az alacsony potenciálú ponthoz kell csatlakoztatni. Az egyenáram mérésénél az ampermérőt sorba kell kötni az elágazó áramkörrel, így először a vizsgált leágazó áramkört kell leválasztani.
Ha az elágazó áramkör nincs leválasztva, és a két mérővezeték az elágazó áramkör két végére van csatlakoztatva, akkor valójában az ampermérőt használják a feszültség mérésére, és az ampermérőt elégetik. A multiméter használata a kondenzátor minőségének megítélésére az elektrolitkondenzátor kapacitásától függ. Általában a multiméter r×10, r×100 és r×1k fogaskerekeit használják a teszteléshez és az ítéletalkotáshoz. A piros és fekete mérővezeték rendre a kondenzátor negatív pólusára van kötve (a kondenzátort minden egyes vizsgálat előtt kisütni kell), és a kondenzátor minősége a tű kihajlásából ítélhető meg.
Ha az óra mutatói gyorsan jobbra lendülnek, majd lassan balra térnek vissza az eredeti helyzetbe, akkor a kondenzátor általában jó. Ha az óra mutatói nem fordulnak vissza a fellendülés után, az azt jelenti, hogy a kondenzátor elromlott. Ha az óramutatók fokozatosan visszatérnek egy bizonyos pozícióba a fellendülés után, az azt jelenti, hogy a kondenzátor szivárgott. Ha az óra mutatói nem mozognak, az azt jelenti, hogy a kondenzátor elektrolitja kiszáradt és elvesztette kapacitását.
Egyes szivárgási kondenzátorok esetében a fenti módszerrel nem könnyű pontosan megítélni, hogy jók vagy rosszak. Ha a kondenzátor ellenállási feszültsége nagyobb, mint a multiméterben lévő akkumulátor feszültségértéke, annak a jellemzőinek megfelelően, hogy az elektrolit kondenzátor szivárgó árama kicsi, ha előre töltődik, és a szivárgási áram nagy, ha fordított töltés esetén az r×10k áttétellel a kondenzátor visszatölthető és megfigyelhető, hogy stabil-e az a hely, ahol a tű marad (vagyis állandó-e a fordított szivárgási áram), és így a kondenzátor minősége megítélhető nagy pontossággal. A fekete mérővezeték a kondenzátor negatív pólusához, a piros mérővezeték pedig a kondenzátor pozitív pólusához csatlakozik. A kezek gyorsan fellendülnek, majd fokozatosan visszahúzódnak egy bizonyos helyre, hogy mozdulatlanul maradjanak, jelezve, hogy a kondenzátor jó. A lassan jobbra mozgó kondenzátor szivárgott és már nem használható. Az óra mutatói általában a 50-200k skálatartományon belül maradnak és stabilizálódnak.
