Tanuljon meg különbséget tenni a különböző szélmérők között
A helyszíni szélmérő mérést alapvetően három típusra osztják: nyomáskülönbség típusra, járókerék típusúra és termikus golyóra.
A nyomáskülönbség módszere az áramlási sebesség mérésének klasszikus módszere a folyadékmechanikában. Főleg a Pitot-csőre és a nyomáskülönbség-mérőre támaszkodik a dinamikus nyomás mérésére, majd kiszámítja az áramlási sebességet a Bernoulli-egyenlet szerint. A módszer előnye, hogy alacsony a detektálási határ és nagy az érzékenység, de magas követelményeket támasztanak az áramlási tér egyenletességével szemben, és könnyen lehet pontatlan lenni az egyenetlen áramlási tér miatt a környezetben végzett méréseknél. Ezért a nyomáskülönbség módszerét elsősorban a légcsatornában lévő szélsebesség mérésére használják. .
A forró izzó típusának fő elve az, hogy a szonda állandó hőmérsékletet állít be, és a hőt azután veszik el, amikor a levegő átáramlik a szondán. Ekkor a szonda felmelegszik a beállított hőmérsékletre. A folyamat során a műszer összegyűjti az elektromos jeleket, majd kiszámítja a szél sebességét. A módszer előnye a nagy érzékenység, a nagy mérési tartomány és a környezeti mérésekre való alkalmasság. Hátránya, hogy a szondában lévő hőgömbhöz csatlakoztatott platinahuzal viszonylag sérülékeny. Ha nem vigyáz a használat során, a szonda könnyen megsérül, és nem javítható. Jelenleg a hazai termikus izzós szélmérő még egy régimódi szélmérő. Az Építésügyi Kutatóintézet Klímatechnikai Intézete fejlettebb alternatív technológiával rendelkezik, a termikus izzót kerámia hőoszlopra cseréli, amely sokkal erősebb, mint a termikus izzó.
A járókerék típusa elsősorban a széltől függ, hogy a járókerék forogjon, és elektromágneses jeleket generáljon a méréshez. Ennek a módszernek az az előnye, hogy a műszer viszonylag tartós, és gyakran használják hosszú távú mérésekre. Ugyanezen az elven működik a meteorológiai megfigyelésben használt háromcsészékes szélmérő is. Hátránya, hogy az érzékenység kissé eltér.
A szélsebesség-mérő műszer a biztonságvédelmi és környezetvédelmi felügyelet mérőeszközei közé tartozik, hazánk mérésügyi törvénye által előírt kötelező hitelesítő mérőműszer. A szélmérők biztonságos használatának követelményei:
1. Ha használat közben a szélmérő szokatlan szagot, hangot vagy füstöt bocsát ki, vagy folyadék folyik a szélmérőbe, azonnal kapcsolja ki és vegye ki az elemet. Ellenkező esetben áramütés, tűz és a szélmérő károsodásának veszélye áll fenn.
2. Ne tegye ki a szondát és a szélmérő testét esőnek. Ellenkező esetben áramütés, tűz és személyi sérülés veszélye áll fenn.
3. Ne érintse meg a szonda belsejében lévő érzékelőt.
4. Ha a szélmérőt hosszabb ideig nem használja, vegye ki a belső elemet. Ellenkező esetben az elem szivároghat, és károsíthatja a szélmérőt.
5. Ne helyezze a szélmérőt magas hőmérsékletű, magas páratartalmú, poros és közvetlen napfényes helyre. Ellenkező esetben a belső alkatrészek károsodását vagy a szélmérő teljesítményének romlását okozhatja.
6. Ne törölje le a szélmérőt illékony folyadékkal. Ellenkező esetben az anemométer héja deformálódhat és elszíneződhet. Ha az anemométer felülete foltos, puha szövettel és semleges tisztítószerrel törölhető le.
7. Ne ejtse le vagy gyakoroljon erős nyomást a szélmérőre. Ellenkező esetben az anemométer meghibásodását vagy károsodását okozhatja.
8. Ne érintse meg a szonda érzékelő részét, amikor a szélmérő fel van töltve. Ellenkező esetben ez befolyásolja a mérési eredményeket, vagy károsítja a szélmérő belső áramkörét.
