Bevezetés a fluoreszcens mikroszkópia alapelveibe
1, a fluoreszcens mikroszkóp ultraibolya fényt használ fényforrásként, amelyet a vizsgálandó tárgy besugárzására használnak, hogy az fluoreszcenciát bocsásson ki, majd megfigyelje a tárgy alakját és elhelyezkedését a mikroszkóp alatt. A fluoreszcens mikroszkóp segítségével tanulmányozzák az anyagok sejtben történő felvételét és szállítását, a vegyi anyagok eloszlását és lokalizációját stb. A sejtben egyes anyagok, mint például a klorofill, megtalálhatók a sejtben. A sejtben lévő egyes anyagok, például a klorofill, ultraibolya fénnyel történő besugárzás után fluoreszkálhatnak; vannak olyan anyagok, amelyek önmagukban nem fluoreszkálnak, de ha fluoreszcens festékekkel vagy fluoreszcens antitestekkel megfestik őket, akkor ultraibolya fénnyel történő besugárzás után is fluoreszkálhatnak, és a fluoreszcens mikroszkóp az egyik eszköze az ilyen anyagok kvalitatív és kvantitatív kutatásának.
2, A fluoreszcens mikroszkóp elve:
(A) fényforrás: a fényforrás különböző hullámhosszú fényt sugároz (ibolyántúlról infravörösre).
(B) gerjesztési szűrőforrás: a mintán keresztül egy adott hullámhosszú fény fluoreszcenciáját képes előállítani, miközben blokkolja a fluoreszcencia gerjesztését haszontalan fény.
(C) Fluoreszcens minta: általában fluorokrómmal festve.
(D) Blokkoló szűrők: blokkolják a gerjesztő fényt, amelyet a minta nem nyel el, hogy szelektíven továbbítsa a fluoreszcenciát, és a fluoreszcencia egyes hullámhosszai szintén szelektíven továbbadnak.
Olyan mikroszkóp, amely ultraibolya fényt használ fényforrásként a besugárzott objektum fluoreszkálására. Az elektronmikroszkópot először 1931-ben állította össze Berlinben, Knorr és Haroska. Ez a mikroszkóp nagy sebességű elektronsugarat használ fénysugár helyett. Mivel az elektronáram hullámhossza jóval rövidebb, mint a fényhullám, így az elektronmikroszkóp nagyítása elérheti a 800,000-szeresét, a felbontás minimális határa 0,2 nm. 1963-ban kezdték használni a pásztázó elektronmikroszkópot, amellyel az emberek láthatják az objektum apró szerkezetének felületét.
3, alkalmazási terület: apró tárgyak képének nagyítására szolgál. Általában biológiában, gyógyászatban, mikroszkopikus részecskékben és egyéb megfigyelésekben használják.
