Bevezetés az elektromos forrasztópáka segítségével történő forrasztásba
Az ónhegesztés tudomány, az elektromos forrasztás elve az, hogy a tömör forrasztóhuzalt egy fűtött forrasztópáka segítségével melegítik és olvasztják. Folyasztószer segítségével belefolyik a forrasztandó fémbe, majd lehűlés után szilárd és megbízható hegesztési pontot képez.
Ha a forraszanyag ón-ólomötvözetből, a hegesztési felület pedig rézből készül, a forrasztóanyag először a hegesztési felületet nedvesíti meg. A nedvesedési jelenség fellépésével a forraszanyag lassan diffundál a fémréz felé, tapadóréteget képezve a forraszanyag és a fémréz érintkezési felületén, így a kettő szilárdan összekapcsolódik. Tehát a forrasztás három fizikai és kémiai folyamaton keresztül történik: nedvesítés, diffúzió és kohászati kombináció.
1. Nedvesítés: A nedvesítési eljárás arra vonatkozik, hogy kapilláris erőt alkalmaznak az olvadt forraszanyag szétszóródására az alapfém felületén lévő finom dudorok és kristályos rések mentén, rögzítőréteget képezve a hegesztett nemesfém felületén, így az a forraszanyag és az alapfém közel egymáshoz, és elérje azt a távolságot, amelyen belül az atomi gravitáció hat.
Nedvesedést okozó környezeti feltételek: A hegesztett alapanyag felületének tisztának, oxidoktól és szennyező anyagoktól mentesnek kell lennie.
Képi metafora: A lótuszlevelekre vízcseppek képződése azt jelenti, hogy a víz nem tudja nedvesíteni a lótuszt. Ha vizet csepegtet a pamutra, az beszivárog a pamutba, nedvessé teszi azt.
2. Diffúzió: A nedvesítési folyamat során elkezdődik a kölcsönös diffúziós jelenség a forraszanyag és az alapfém atomok között. Általában az atomok termikus rezgési állapotban vannak a rácsrácsban, és ha a hőmérséklet emelkedik. Az atomtevékenység felerősödik, aminek következtében az olvadt forrasztóanyag és az alapanyagban lévő atomok áthaladnak az érintkezési felületen, és belépnek egymás rácsrácsába. Az atommozgások sebességét és számát a melegítés hőmérséklete és ideje határozza meg.
3. Kohászati kötés: A forraszanyag és az alapfém kölcsönös diffúziója következtében a két fém között köztes réteg - fémvegyület - keletkezik. A jó forrasztási kötések elérése érdekében a hegesztett nem nemesfém és a forraszanyag között fémkeveréket kell kialakítani, hogy az alapfém erős metallurgiai kötési állapota legyen elérhető.
