Bevezetés a megvilágítás számítási módszerébe
Megvilágítás számítási módszer:
A fényesség (Luminosity) egy tárgy megvilágításának mértékére utal, amelyet az egységnyi területre eső fényáram fejez ki, Lux [x]-ban (Lux, lx), azaz 1 m / m2.
1 lux egyenlő azzal a megvilágítással, amikor az 1 lumen (lumen, lm) fényáram egyenletesen oszlik el 1 m2-es területen. A megvilágítás alapja a függőleges felület által kapott fényáram, és a megvilágítás csökkenni fog, ha ferdén világítjuk meg. A megvilágítás számítása A megvilágítás számítási módszerei közé tartozik a hasznosítási együttható módszer, a közelítő görbe módszer, a fajlagos teljesítmény módszer és a pontonkénti számítási módszer. (1) A megvilágítási tényező számítási módszere 1. A kihasználási együttható fogalma A fényforrás hasznosítási együtthatóját a munkafelületre vetített fényáram (beleértve a közvetlen fényáramot és a fényáramról visszavert fényáramot) arányával fejezzük ki. több irány a munkafelület felé) és az összes fényforrás által kibocsátott fényáram, azaz u=φe/nφ Az u hasznosítási együttható a következő tényezőkhöz kapcsolódik:
1). Ez a lámpa típusához, fényhatásához és fényeloszlási görbéjéhez kapcsolódik.
2). Ez összefügg a lámpa függesztési magasságával. Minél magasabb a felfüggesztés, annál nagyobb a visszavert fényáram, és annál nagyobb a kihasználási tényező.
3). Ez összefügg a helyiség területével és alakjával. Minél nagyobb a helyiség területe és minél közelebb van egy négyzethez, annál nagyobb a hasznosítási tényező a közvetlenebb fényáram miatt.
4). Összefügg a falak, mennyezetek és padlók színével és tisztaságával. Minél világosabb a szín, minél tisztább a felület, annál nagyobb a fényáram visszaverődése, és így a hasznosítási tényező is magasabb.
2. Kihasználási együttható meghatározása
A kihasználtsági együttható értékét a fal és a mennyezet visszaverődési tényezője, valamint a helyiség megvilágított tér jellemzői alapján kell meghatározni. A helyiség besugárzott térjellemzőit a "szobakabin aránya" (rövidítve RCR) paraméter jellemzi. Egy helyiség három részre osztható különböző feltételek szerint: * A fenti a mennyezet, az alapterület a munkafelület alatt van, a középső részt pedig szobatérnek nevezzük. A mennyezeti világítással vagy süllyesztett világítással ellátott helyiségekben nincs mennyezeti tér, a földszinti munkafelületű helyiségekben pedig nincs padlófelület. Helyiségarány RCR=5hRC(l plusz b)/lb: ahol hRC-helyiségmagasság; l---szoba hossza;
b - a szoba szélessége. A fal és a mennyezet reflexiós együtthatója (lásd 8-1 táblázat) és az RCR helyiségterület aránya szerint a hasznosítási együttható a megfelelő lámpahasználati együttható táblázatból található.
3. Számítsa ki az átlagos megvilágítást a munkafelületen a hasznosítási együttható módszerével!
A lámpák használata során magának a fényforrásnak a fényhatékonysága fokozatosan csökken, a lámpák is elöregedettek, koszosak lesznek, valamint a megvilágított helyek falai és mennyezetei is foltosodhatnak, így csökkenhet a munkavégző fényáram. felület. Ezért a munkafelület tényleges átlagos megvilágításának kiszámításakor 1-nél kisebb "fénycsökkentési együtthatót" kell figyelembe venni. Ezért a munkafelület tényleges átlagos megvilágítása Eav=uKnφ/A, ahol u____kihasználási együttható; K____ elsötétítési együttható (más néven karbantartási együttható), a referenciaértékek a 8-3 táblázatban vannak felsorolva; n____lámpák száma; φ____az egyes lámpák által kibocsátott fényáram; A megvilágított helyiség egy____területe.
