Bevezetés a tranzisztor minőségének tesztelésébe egy analóg multiméterrel
A közúti tesztelés hajtható és áramtalanított állapotban is elvégezhető. Ellenőrizze az alapfeszültséget bekapcsolt állapotban. Egy tipikus szilíciumcső feszültsége 0,7 V. Germánium cső esetén ez 0,2-0,3 V, ami normális működést jelez. Ellenkező esetben levágott állapotban van. Tápellátás nélküli állapotban meg lehet mérni, hogy a tranzisztor PN átmenetének előre- és hátrameneti ellenállása normális-e. Egyes tranzisztorok nem észlelhetők megfelelően az áramkörben lévő kis ellenállások vagy induktorok párhuzamos csatlakoztatása miatt, ezért mérés céljából szétszedhetők.
A tranzisztor érintkezőit helyesen kell azonosítani, különben a csatlakoztatott áramkör nem csak nem működik megfelelően, hanem kiégetheti a tranzisztort. A tranzisztor minőségének meghatározása ismert tranzisztortípusokkal és elektródákkal rendelkező mutató multiméterrel a következő:
① NPN tranzisztor tesztelése: Állítsa a multiméter ohm tartományát "R × 100" vagy "R × lk" értékre, csatlakoztassa a fekete szondát az alaphoz, majd csatlakoztassa a piros szondát a másik két pólushoz. Ha a kétszer mért ellenállásértékek kicsik, akkor csatlakoztassa a piros szondát az alaphoz, a fekete szondát a másik két pólushoz. Ha a kétszer mért ellenállásértékek is nagyok, akkor a tranzisztor jó.
② PNP tranzisztor tesztelése: Állítsa a multiméter ohm tartományát "R × 100" vagy "R × lk" értékre, csatlakoztassa a piros szondát az alaphoz, majd csatlakoztassa a fekete szondát a másik két pólushoz. Ha a kétszer mért ellenállásértékek kicsik, csatlakoztassa a fekete szondát az alaphoz, a piros szondát a másik két pólushoz. Ha a kétszer mért ellenállásértékek nagyok, akkor a tranzisztor jó.
Ha a tranzisztoron lévő jelölések nem egyértelműek, egy multiméterrel előzetesen meghatározható a tranzisztor minősége és típusa (NPN vagy PNP), és megkülönböztethető a három e, b és c elektróda. A vizsgálati módszer a következő:
① Mutatós multiméter használata a b bázis és a tranzisztor típusának meghatározásához: Állítsa a multiméter ohmos tartományát "R × 100" vagy "R × lk" értékre, tételezze fel, hogy a tranzisztor egyik pólusa az "alap", csatlakoztassa a fekete szondát a feltételezett alaphoz, majd csatlakoztassa a piros szondát a másik két pólushoz. Ha a kétszer mért ellenállásértékek nagyon kicsik (vagy több száz ohmtól több ezer ohmig), akkor a feltételezett bázis helyes, és a vizsgált tranzisztor NPN tranzisztor; A fentiek szerint, ha a kétszer mért ellenállásértékek nagyon nagyok (körülbelül több ezer ohm-tízezer ohm), akkor a feltételezett bázis helyes, és a vizsgált tranzisztor PNP típusú tranzisztor. Ha a kétszer mért ellenállásértékek egy nagy és egy kicsi, akkor az alapelektródára vonatkozó eredeti feltételezés hibás. Ebben az esetben újra fel kell venni a másik elektródát "alapelektródának", és meg kell ismételni a fenti tesztet.
