A Lux-mérők bemutatása és működési elve
A lux mérő, más néven lux mérő, egy speciális műszer a fényerő és a fényerő mérésére. Egy gazdagépből és egy fényérzékelőből áll, mérési tartománya 0-50000. Az átlagos beltéri fényintenzitás 100-1000 lux, a kültéri napfény intenzitása pedig körülbelül 50 000 lux. A lux a megvilágítás mértékegysége, amely a felületre világító fény sűrűségét jelenti. Alkalmazási forgatókönyvei főként beltéri, irodai, laboratóriumi és környezeti kutatásokat tartalmaznak.
Illuminométer - Az illuminométer mérési elve
A fotovoltaikus cella egy fotoelektromos alkatrész, amely közvetlenül alakítja át a fényenergiát elektromos energiává. Amikor fény éri a szelén napelem felületét, a beeső fény áthalad a fém vékony filmen 4, és eléri a félvezető 2 szelénréteg és a 4 fém vékony film közötti határfelületet, fotoelektromos hatást keltve a határfelületen. A keletkezett fotoáram nagysága arányos a fényt fogadó fotovoltaikus cella felületén lévő megvilágítással. Ezen a ponton, ha külső áramkör van csatlakoztatva, áram folyik át rajta, és az áramértéket egy mikroampermérő jelzi, lux (Lx) skálával. A fotoáram nagysága a beeső fény erősségétől függ. A megvilágításmérő váltóművel rendelkezik, így magas és alacsony megvilágítást is képes mérni. Fényerőmérők típusai: 1. Vizuális megvilágításmérő: kényelmetlen a használata, alacsony pontosságú, ritkán használt 2. Optoelektronikus megvilágításmérő: általánosan használt szelén napelem megvilágításmérő és szilícium napelem megvilágításmérő
