A bevonat vastagságmérőjének használata és 3 óvintézkedés
A bevonatvastagság skála károsodás nélkül képes mérni a nem mágneses bevonatok vastagságát. (például alumínium, króm, réz, zománc, gumi, festék stb.) A nem vezető bevonat vastagsága fém alapon, például zománcon, gumin, festéken vagy műanyagon (pl. réz, alumínium, cink, ón stb.).
A bevonat vastagságmérője rendkívül megbízható, stabil és egyszerűen használható. Apró mérési hibája is van. Ez egy kulcsfontosságú eszköz a termékminőség biztosításához és kezeléséhez szükséges teszteléshez. Széles körben használják az ipari, fémmegmunkálási, vegyipari, áruellenőrző és tesztelő iparágakban.
1. A bevonat vastagságmérőjének használata
Az akkumulátor csatlakoztatása után kapcsolja be a készüléket az „ON/OFF” gomb megnyomásával. Állítsa a kalibrációs lapot nullára, és amikor a „0” megjelenik az LCD-képernyőn, a műszer automatikusan mérési állapotba lép. Nyomja a szondát gyorsan és függőlegesen a munkadarab felületéhez. A szondán keresztül a műszer azonnal meghatározza a bevonatréteg vastagságát a felületen, és a kijelzőn megjelenik a vastagság száma. (Megjegyzés: a szondát tartsa függőlegesen méréskor)
2. Óvintézkedések a bevonatvastagság-mérő működéséhez
A bevonatvastagság-mérőnek nevezett roncsolásmentes vizsgálóeszközt kifejezetten a különböző festékrétegek vastagságának felmérésére tervezték. Sokan felfedezik, hogy a mért adatokban jelentős mérési hiba van. Mi okozza ennek előfordulását?
A valóságban a különböző személyek által vagy ugyanazon a bevonaton, különböző típusú és állapotú hordozókon végzett mérések jelentős eltéréseket mutathatnak az adatokban, még akkor is, ha ugyanazt a bevonatvastagság-mérőt használják. a vastagság, a felület minősége, az aljzat anyaga és a mérés helye okozza. A burkolatvastagság-mérő használatakor a következő részleteket kell figyelembe venni:
1. Használat előtt figyelmesen olvassa el a műszer használati útmutatóját
A különböző gyártók által, különböző néven gyártott műszerek felépítése, kulcsai és kalibrációi eltérőek. A nem megfelelő használatból eredő mérési adatok hibáinak elkerülése érdekében használat előtt alaposan olvassa el a műszer használati útmutatóját.
2. Ügyeljen a fém hordozóanyagra
A mérési eredményeket befolyásolja a különböző fémmátrix anyagok eltérő vezetőképessége és mágnesessége. A hőkezelés és a hideg megmunkálási tényezők hatásának megelőzése érdekében a próbadarab nemesfémével megegyező tulajdonságokkal kell használni. A gyakorlati alkalmazásokban az alacsony széntartalmú acél mágneses változása csekélynek tekinthető, és ez hatással van a mágneses módszerekkel végzett vastagságmérésre. Használja a szabványos lapot az eszköz vagy a bevonatminta kalibrálásához. Az alapfém elektromos vezetőképessége a különböző összetétel és hőkezelési eljárás következtében változik. Ezért a műszer kalibrálásához a próbadarab nemesfémével megegyező tulajdonságú szabványos lapot kell használni.
3. Ügyeljen a próbadarab formájára
A tényleges gyártás során különbségek vannak a munkadarab anyagvastagságában, alakjában, felületi érdességében stb., és ezek az eltérések befolyásolják a tényleges mérési eredményeket. Minden műszernek van egy kritikus vastagsága az alapfémből. Ha a vastagság ennél nagyobb, a mérést nem befolyásolja az alapfém vastagsága. Ha a minta anyagának vastagsága kisebb, mint a műszer által megkövetelt kritikus vastagság, a vizsgálati eredmény eltér a tényleges vastagságtól. Egyes műszerek nagyon érzékenyek a próbatest felületi alakjának hirtelen megváltozására, ezért a minta széle vagy belső sarka közelében mért érték megbízhatatlan lesz, ezért a tényleges mérést a széltől és a belső saroktól távol kell választani. A próbatest felülete nemcsak éles alakváltozással rendelkezik, hanem különböző görbületekkel is rendelkezhet. Egyes műszerek mérési eredményei mindig jelentősen nőnek a görbületi sugár csökkenésével. Ezért, még ha a legkisebb görbületi sugarat is figyelembe vesszük a műszer kiválasztásakor, a mérést a lehető legnagyobb mértékben síkon kell elvégezni.
