Az áramköri hibák mérése multiméterrel
Hogyan használjunk multimétert a rövidzárlatok, szakadt áramkörök és rövidzárlatok mérésére az áramkörben
Ohm x1 skála segítségével mérje meg az áramkör két végét. Ha az ellenállás értéke közel nulla, akkor rövidzárlatról van szó. Ha van egy bizonyos mértékű ellenállásérték (az áramkör terhelésétől függően), az nem zárlat. Ha a feszültség állandó, minél kisebb az ellenállásérték, annál nagyobb az áramkörön átfolyó áram. Használjon 1k vagy 10k Ohm-ot az áramkör két végének mérésére. Ha az ellenállás értéke végtelen, akkor ez megszakadt áramkör
A multiméter alapelve, hogy mérőfejként egy érzékeny magnetoelektromos egyenáram-mérőt (mikroampermérőt) használjunk.
Amikor kis áram halad át a mérőfejen, áramjelzés jelenik meg. De a mérőfej nem tud áthaladni nagy áramokon, ezért a feszültséget söntölni vagy csökkenteni kell néhány ellenállás párhuzamos vagy soros csatlakoztatásával a mérőfejen, hogy meg lehessen mérni az áramkörben lévő áramot, feszültséget és ellenállást.
A digitális multiméter mérési folyamatát egy átalakító áramkör alakítja át egyenfeszültségű jellé. Ezután az analóg-digitális (A/D) átalakító a feszültséget digitális mennyiséggé alakítja, amelyet egy elektronikus számláló számlál. Végül a mérési eredmények közvetlenül digitális formában jelennek meg a kijelzőn.
A feszültség, áram és ellenállás mérés funkciója multiméterrel az átalakító áramkörön keresztül valósul meg, az áram és ellenállás mérése pedig feszültségmérésen alapul. Ez azt jelenti, hogy a digitális multiméter a digitális egyenáramú voltmérő kiterjesztése.
A digitális DC voltmérő A/D átalakítója az idővel folyamatosan változó analóg feszültséget digitális mennyiséggé alakítja. A digitális mennyiséget ezután egy elektronikus számláló számlálja, hogy megkapja a mérési eredményt, amelyet ezután egy dekódoló kijelző áramkör megjelenít. A logikai vezérlő áramkör koordinációs munkája a teljes mérési folyamatot sorban vezérli az óra hatására.
Elv:
1. A mutató mérő leolvasási pontossága gyenge, de a mutató oszcillációjának folyamata viszonylag intuitív, és az oszcillációs sebesség amplitúdója esetenként objektíven tükrözi a mért méretet (például a TV adatbusz (SDL) enyhe remegését) adatátvitel során); A digitális mérőműszer leolvasása intuitív, de a számok megváltoztatásának folyamata rendetlennek tűnik, és nem könnyű követni.
2. Általában két elem van egy mutató mérőben, az egyik 1,5 V alacsony, a másik 9 V vagy 15 V magas. A fekete toll viszonylag pozitív a piros tollhoz képest. A digitális mérő általában 6 V-os vagy 9 V-os elemet használ. Az ellenállási tartományban a mutató mérő kimeneti árama jóval nagyobb, mint a digitális mérőé, R × 1 Ω áttétellel a hangszóró hangos "kattanó" hangot ad ki, az R × 10k Ω áttétellel akár világít is fénykibocsátó diódák (LED).
3. A feszültségtartományban a mutatómérő belső ellenállása viszonylag kicsi a digitális mérőműszerekhez képest, és a mérési pontosság is viszonylag gyenge. Bizonyos helyzetekben, ahol nagy feszültség és mikroáram van jelen, ezek pontos mérése lehetetlen, mert belső ellenállásuk befolyásolhatja a vizsgált áramkört (például televíziós képcső gyorsítófokozatának feszültségének mérésekor a mért érték jóval alacsonyabb legyen a tényleges értéknél). A digitális mérő feszültségtartományának belső ellenállása nagyon magas, legalábbis megaohm szinten, és csekély hatással van a vizsgált áramkörre. Ám a rendkívül magas kimeneti impedancia érzékenysé teszi az indukált feszültség hatására, és a helyenként erős elektromágneses interferenciával mért adatok hamisak lehetnek.
4. Röviden, a mutatómérők alkalmasak viszonylag nagy áramerősségű és feszültségű analóg áramkörök, például televíziókészülékek és audioerősítők mérésére. A digitális mérőórák alacsony feszültségű és kisáramú digitális áramkörök mérésére alkalmasak, mint például vérnyomásmérő készülékek, mobiltelefonok stb. Nem abszolút, a helyzetnek megfelelően választhat mutatótáblát és digitális táblázatot.
