Hogyan állítsuk be az infravörös hőmérő emissziós tényezőjét
Infravörös (IR) sugárzás
Az infravörös sugárzás mindenütt jelen van és véget nem ér, és minél nagyobb a hőmérsékletkülönbség az objektumok között, annál nyilvánvalóbb lesz a sugárzási jelenség. A vákuum a Nap által kibocsátott infravörös sugárzási energiát 93 millió mérföldnyi térben és időben képes továbbítani a Földre, ahol elnyeljük és felmelegít bennünket. Amikor egy bevásárlóközpontban az élelmiszer-fagyasztó előtt állunk, a testünk által kibocsátott infravörös hőt a fagyasztott élelmiszer elnyeli, így nagyon hűvösnek érezzük magunkat. Mindkét példában nagyon szembetűnő a sugárzási hatás, jól érezzük a változást, érezzük annak létezését.
Amikor számszerűsítenünk kell az infravörös sugárzás hatását, meg kell mérnünk az infravörös sugárzás hőmérsékletét, és ekkor infravörös hőmérőt használunk. A különböző anyagok eltérő infravörös sugárzási jellemzőkkel rendelkeznek. Mielőtt az infravörös hőmérőt használnánk a hőmérséklet leolvasására, először meg kell értenünk az infravörös sugárzás mérésének alapelvét és az adott vizsgálandó anyag infravörös sugárzási jellemzőit.
Infravörös sugárzás=Elnyelés plusz visszaverődés plusz áteresztőképesség
Nem számít, milyen infravörös sugárzást bocsátanak ki, az elnyelődik, tehát az abszorpciós sebesség=emisszió. Amit az infravörös hőmérő leolvas, az a tárgy felülete által kibocsátott infravörös sugárzási energia. Az infravörös sugárzásmérő nem tudja leolvasni a levegőben szétszórt infravörös sugárzási energiát. Ezért a tényleges mérési munkában figyelmen kívül hagyhatjuk az áteresztőképességet, így kaphatunk egy Basic infravörös sugárzás mérési képletet:
Infravörös sugárzás=emisszió – reflexió
A visszaverőképesség fordítottan arányos az emissziós képességgel, minél erősebb az objektum infravörös sugárzás visszaverő képessége, annál gyengébb a saját infravörös sugárzási képessége. Általában a vizuális módszerrel hozzávetőlegesen meg lehet ítélni a tárgy visszaverő képességét. Az új réz visszaverőképessége nagyobb és az emissziós tényező kisebb ({{0}}.07-0.2), az oxidált réz visszaverőképessége pedig kisebb és az emissziós tényezője nagyobb ({{6} }.6-0.7). ), az erős oxidációval megfeketedett réz reflexiója még kisebb, az emissziós tényező pedig ennek megfelelően nagyobb (0.88). A festett felületek túlnyomó többsége nagyon magas emissziós tényezővel (0.9-0.95) és elhanyagolható reflexióval rendelkezik.
A legtöbb infravörös hőmérőnél az első dolog, amit be kell állítani, az a mérendő anyag névleges emissziós tényezője. Ez az érték általában 0,95-re van beállítva, ami elegendő szerves anyagok vagy festett felületek mérésére.
A hőmérő emissziós tényezőjének beállításával kompenzálható az infravörös sugárzási energia elégtelensége egyes anyagok, különösen fémek felületén. A visszaverőképesség mérésre gyakorolt hatását csak akkor kell figyelembe venni, ha a mért tárgy felülete közelében magas hőmérsékletű infravörös sugárzás forrása van, és azt visszaveri.
