A fluoreszcens mikroszkópok két típusra oszthatók a fényút elve szerint:
1. Transzmissziós fluoreszcens mikroszkóp
A régebbi fluoreszcenciás mikroszkópokban a gerjesztő fényforrás a minta anyagán egy kondenzátoron keresztül halad át a fluoreszcencia gerjesztésére. Előnye, hogy kis nagyításnál erős a fluoreszcencia, hátránya viszont, hogy a fluoreszcencia gyengül a nagyítás növekedésével. Tehát csak nagyobb mintaanyagok megfigyelésére alkalmas.
2.Epifluoreszcens mikroszkópia
A gerjesztő fény az objektív lencséjéről lefelé esik a minta felületére, azaz ugyanazt az objektívlencsét használják megvilágítási kondenzátorként és a fluoreszcencia gyűjtésére szolgáló objektívként.
Az optikai úthoz dikroikus sugárosztót (dikroikus tükör) kell hozzáadni, amely az optikai tengellyel 45o-os szöget zár be. A gerjesztő fény visszaverődik az objektívlencsén, és a mintán koncentrálódik. A minta által generált fluoreszcenciát az objektívlencse felülete és a burkolat tükrözi. A tárgylemez felületéről visszaverődő gerjesztő fény egyszerre jut be az objektívlencsékbe, és visszatér a dikroikus nyalábosztóba, hogy elkülönítse a gerjesztő fényt és a fluoreszcenciát. A fennmaradó gerjesztő fényt ezután a blokkolószűrő elnyeli. Ha különböző gerjesztőszűrő/kétszínű nyalábosztó/blokkoló szűrő kombinációs betéteket használ, akkor a különböző fluoreszcens reakciótermékek igényeit kielégítheti.
Az ilyen típusú fluoreszcens mikroszkóp előnye, hogy a látómező egyenletesen megvilágított, a kép tiszta, és minél nagyobb a nagyítás, annál erősebb a fluoreszcencia.
Melyek az optikai mikroszkópok fő kategóriái?
1. Közönséges optikai mikroszkóp
A hagyományos optikai mikroszkópok főként a következő részekből állnak: a megvilágító rendszer, amely magában foglalja a fényforrást és a kondenzátort; az optikai nagyítórendszer, amely az objektívlencsékből és a szemlencséből áll. Ez a mikroszkóp legkritikusabb része, és úgy lett kialakítva, hogy elkerülje a túlzott szférikus aberrációt és a kromatikus aberrációt, mind a szemlencse, mind az objektívlencse összetett lencsecsoportokból áll.
2. Lézeres konfokális pásztázó mikroszkóp
A lézeres konfokális pásztázó mikroszkóp nagyon magas színvonalú és bonyolult hangzású. Valójában egyszerűen a lézert használja pásztázó fényforrásként, hogy gyorsan letapogassa és leképezhesse az objektumokat pontról pontra, vonalról vonalra és felületről felületre.
A lézersugár rövidebb hullámhossza alapján maga a sugár nagyon vékony, ami azt határozza meg, hogy a konfokális lézer pásztázó mikroszkóp nagy felbontású, ami körülbelül háromszorosa egy közönséges optikai mikroszkópénak. Ez a fajta mikroszkóp a sejtmorfológia megfigyelésére és az intracelluláris biokémiai komponensek kvantitatív elemzésére és a sejtmorfológia mérésére szolgál.
3. Sötétmezős mikroszkóp
A sötétterű mikroszkóp kondenzátorának közepén egy fénylemez található, amely megakadályozza, hogy a megvilágító fény közvetlenül az objektívlencsékbe kerüljön. Csak a minta által visszavert és elhajló fény kerülhet az objektívbe. Ezért a látómező háttere fekete, az objektumok szélei pedig világosak.
