A fluoreszcens mikroszkóp és a közönséges optikai mikroszkóp különbségei és jellemzői
A fluoreszcens mikroszkóp és a közönséges optikai mikroszkóp különbözik, nem a közönséges fényforrás megvilágításán keresztül figyeljük meg a mintát, hanem egy bizonyos hullámhosszú fény (általában ultraibolya, kék-ibolya fény) gerjesztése a mintán belüli fluoreszcens anyag. mikroszkóp alatt, így a fluoreszcens mikroszkóp fényforrás fluoreszcenciája nem közvetlen megvilágítást, hanem egyfajta fluoreszcens anyag gerjesztését jelenti az energiaforrás mintáján belül. A próbatest megfigyelésének oka nem a fényforrás megvilágítása, hanem a mintában lévő fluoreszcens anyag által a gerjesztés fényenergiájának elnyelése után megjelenő fluoreszcencia jelenség. Látható, hogy a fluoreszcens mikroszkóp jellemzői, elsősorban fényforrása a gerjesztőfény nagyszámú fajlagos hullámhossz-tartományát képes ellátni, így a vizsgált mintán belüli fluoreszcens anyag a gerjesztőfény szükséges intenzitását tudja elérni. Ugyanakkor a fluoreszcens mikroszkópnak megfelelő szűrőrendszerrel kell rendelkeznie. A fluoreszcens mikroszkóp a fluoreszcencia hisztokémia alapvető eszköze. Ultra-nagy nyomású fényforrásból, szűrőrendszerből (beleértve a gerjesztő és elnyomó szűrőlemezt), optikai rendszerből és fényképészeti rendszerből, valamint más fontosabb alkatrészekből áll, és egy bizonyos hullámhosszú fényt használ a minta fluoreszcencia kibocsátására.
1. A fluoreszcens gerjesztés módja: a hullámhossz-tartomány szerint a fényt UV gerjesztési módszerre (ultibolya megvilágítással) és BV gerjesztési módszerre (kék ibolya fénnyel) osztják fel, kétféle UV-gerjesztési módszer rövidebb, mint 400 nm ultraibolya fény közelében gerjesztés. Ennél a módszernél nincs látható gerjesztő fény, így a megfigyelt fluoreszcencia a festék inherens fluoreszcenciáját mutatja, és könnyen megkülönböztethető a mintán lévő fajlagos fluoreszcencia a háttérszövet önfluoreszcenciájától.
2. BV gerjesztési módszer: A módszer középpontja 404 nm, 434 nm ultraibolya fénytől kék fényig a gerjesztéshez. Ez a módszer kék fényt használ a minta besugárzására, ezért a fluoreszcencia megfigyelő rendszer cut-off szűrőjének olyan szűrőt kell használnia, amely teljesen blokkolja a kék fényt, és megfelelően át tudja engedni a kívánt zöld és sárga fluoreszcenciát. Fluoreszcens pigmentek a fluoreszcens antitest módszerhez. Mivel a gerjesztő fény maximális abszorpciójának hullámhossza és a fluoreszcencia maximális emissziójának hullámhossza közel van egymáshoz, ezért a BV gerjesztési módszerben használt szűrőknek éles vágási szűrőknek kell lenniük. Ez a módszer gerjesztő fényként kék fényt használ, így a fluorokróm abszorpciós hatásfoka nagyobb és világosabb képet kaphatunk. Hátránya, hogy 500 nm alatt nem látszik a fluoreszcencia, 500 nm felett pedig az egész kép sárgának tűnik. A fluoreszcens antitest módszerben a specifitás nagy részét a fluorokróm egyedi színe alapján ítélik meg, így a fent leírt BV gerjesztési módszer hátrányai általában rendkívül befolyásolják a finom specificitás tárgyalását.
