Hibadiagnosztikai módszer az inverter tápegység áramköri csövéhez
A frekvenciaszabályozó rendszer két részből áll: frekvenciaváltóból és motorból, de a frekvenciaváltó részen nagyobb a meghibásodás valószínűsége, és a frekvenciaváltó magas meghibásodási arányához vezető fontos tényező a kapcsolócső meghibásodásának magas előfordulása. A kapcsolási cső hibadiagnosztikai módszeréhez főként négy módszer létezik: szakértői rendszermódszer, feszültségészlelési módszer, intelligens algoritmus és áramészlelési módszer.
(1) A szakértői rendszermódszer a hibadiagnózis tapasztalataira, mint megalapozására hivatkozik, a konkrét helyzettel kombinálva a lehetséges hibák számbavételére, folyamatosan gazdagítására, összegezésére, végül szisztematikus tudásbázis kialakítására. Aztán amikor a hiba ismét fellép, ennek a tudásbázisnak a lekérdezésével lehet diagnózist felállítani, de ennek a diagnosztikai módszernek az a hátránya, hogy a tudásbázis nem állítható fel alaposan teljes és teljes.
(2) A feszültségészlelési módszer a hiba diagnosztizálása a motor fázisfeszültségének, hálózati feszültségének vagy nullafeszültségének a normáltól való eltérésének vizsgálatával, ha az inverter meghibásodik.
(3) Intelligens algoritmus, amely az általános optimalizálási algoritmusra utal. A frekvenciavezérlő rendszerben az intelligens algoritmusok főként mesterséges neurális hálózatokat, hullámelemzést és fuzzy vezérlést foglalnak magukban.
(4) Áramérzékelési módszer, ez a módszer elsősorban a kapcsolócső vezérlésére szolgál az áramérték megragadása és az áram normalizálása révén.
A kapcsolócső meghibásodása után kétféleképpen lehet helyreállítani: az egyik a redundáns vezérlés alkalmazása; a másik a hibatűrő vezérlés. A redundáns vezérlést nagy megbízhatóságú rendszerekben használják. Redundáns kapcsolás alkalmazása, amikor működés közben a kapcsolócső meghibásodik. A hibatűrő szabályozás az, ahol a hídkar minden fázisa egy relén keresztül csatlakozik a motorhoz. Normál működés közben a motor nulla fázisának reléje le van választva, és ez a fázis nem aktiválódik. Ha az egyik szakaszon lévő kapcsolócső meghibásodik működés közben, az adott fázis reléje lekapcsol, így lehetővé válik a hirtelen meghibásodásból eredő veszteségek minimalizálása.
