A zajszintmérő alsó mérési határértékének és saját generált zajának magyarázata
A zajszintmérők teljes tartományának meghatározása a zajszintmérőkre vonatkozó új nemzetközi szabványban IEC{{0}}:2002 és a JJG188-2002 zajszintmérőkre vonatkozó új metrológiai hitelesítési előírásban: szinuszos jelre adott válasz, a maximális érzékenységi szint tartományában a minimális hangszinttől a minimális érzékenységi szint tartományban a maximális hangszintig, az A-súlyozott hangszint-tartomány, amely akkor tesztelhető, ha nincs túlterhelés vagy alul jelzés, és a szint lineáris hiba a megadott tűréstartományon belül van. Ugyanakkor kikötik, hogy a hangszintmérő bármely frekvenciasúlyozási vagy frekvenciaválasz-tartományán belül a szint lineáris hibája plusz a mérés által okozott kiterjesztett bizonytalanság (0,3 dB) bármely frekvenciatartomány minden szintjén nem meghaladják a ± 1,1 dB-t az első szintű zajszintmérőnél és a ± 1,4 dB-t a második szintű zajszintmérőnél. Eszerint a szint lineáris hiba követelményének biztosítása érdekében a bizonytalanság befolyásának levonása után az 1. szintű zajszintmérők ön által generált zaja legalább 8 dB-lel legyen alacsonyabb az alsó mérési határnál, a 2. szintű zajszintmérőknél legalább 6,7 dB-lel alacsonyabbnak kell lennie. Legalább 5 dB-lel alacsonyabbnak kell lenniük a régi szabványnál.
Sok gyártó azonban jelenleg a saját generált zaj (háttérzaj) értéket határozza meg a zajszintmérő alsó mérési határaként, ami egyértelműen megtéveszti a felhasználókat. A felhasználóknak figyelniük kell az ilyen típusú zajszintmérő kiválasztásánál, mivel a tényleges mérés alsó határa 6,7 dB-8 dB-lel magasabb, mint amit biztosítanak. Egyes gyártók még mindig a régi nemzeti és nemzetközi szabványokat használják a zajszintmérőkre a háttérzajnál 5 dB-lel magasabb alsó határértékek mérésére, ami nem elég pontos.
A hangszintmérő mérési alsó határa elsősorban a mikrofon érzékenységétől és a hangszintmérő ön által generált zajától függ. A mérés alsó határának csökkentéséhez ebből a két szempontból kell kiindulni. Az új nemzetközi szabványok és szabályozások értelmében a gyártóknak * magas öngenerált hangzajt és saját generált elektromos zajt kell biztosítaniuk. Ha a hangszintmérőt alacsony zajszintű hangtérbe helyezi, meg kell mérni a saját generált hangzajt. Mivel egyesek csak alacsony zajszintű hangterek az A hangszinthez, jelenleg csak a saját generált hangzaj A hangszintje mérhető. Az ön által generált elektromos zaj mérése a mikrofon egyenértékű impedanciára történő cseréjével történik. Tudjuk, hogy a mikrofonok saját generált zajt (termikus zajt) is generálnak, így a hangszintmérők ön által generált hangzaja általában nagyobb, mint az elektromos zaj. A mikrofon egyenértékű impedanciája alapvetően egy kondenzátor, amelynek kapacitása körülbelül 50pF egy 1- hüvelykes mikrofonnál és 15 pF egy 1/2- hüvelykes mikrofonnál. A különböző kapacitástesztekből származó, ön által generált zaj eltérő lehet. Az ön által generált elektromos zaj tesztelésekor az elektromos jelátvitelre használt adaptereket nem szabad használni. Ezek az adapterek 0,01 μF vagy 0,1 μF beépített kondenzátorral rendelkeznek. A vele mért elektromos zaj lényegesen kisebb lesz. Ezenkívül az ön által generált zaj mérésekor 10 leolvasás számtani középértékét kell véletlenszerűen leolvasni 60 másodpercen belül az F és S idővel súlyozott hangszintekre a maximális leolvasási érték helyett. Az idő átlagolt hangszintje esetén az átlagos időtartamnak legalább 30 másodpercnek kell lennie.
