Elektromos forrasztópáka hegesztési elve
A forrasztás tudomány, az elektromos vasalóval történő forrasztás elve az, hogy a tömör forrasztóhuzalt felmelegített vassal felmelegítjük és megolvasztjuk, majd a folyasztószer hatásával a forrasztandó fémbe áramoljuk. Lehűlés után szilárd és megbízható forrasztási pontot képez.
Ha a forraszanyag ón ólomötvözet és a hegesztési felület réz, a forrasztóanyag először nedvesíti a hegesztési felületet. A nedvesedési jelenség fellépésével a forraszanyag lassan diffundál a rézfém felé, tapadóréteget képezve a forrasztóanyag és a réz fém érintkezési felületén, így a kettő szilárdan össze van kötve. Tehát a forrasztás három fizikai és kémiai folyamaton keresztül történik: nedvesítés, diffúzió és kohászati kötés.
1. Nedvesítés: A nedvesítési folyamat az alapfém felületén lévő finom homorú konvex és kristályos rések mentén kapilláris erő hatására megolvadt forrasztóanyag áramlását jelenti, amely a hegesztett nemesfém felületén tapadóréteget képez, így az atomok A forraszanyag és az alapfém közel van egymáshoz, és eléri azt a távolságot, ahol az atomi gravitáció hat.
Nedvesedést okozó környezeti feltételek: A hegesztett alapanyag felületének tisztának, oxidoktól és szennyeződésektől mentesnek kell lennie.
Metaforikusan szólva, amikor a víz a lótuszlevelekre cseppenve vízcseppeket képez, az azt jelenti, hogy a víz nem tudja nedvesíteni a lótuszt. Amikor a víz a pamutra csepeg, a víz beszivárog a gyapotba és nedvesíti azt.
2. Diffúzió: A nedvesedés előrehaladtával elkezdődik a forraszanyag és a nemesfém atomok közötti kölcsönös diffúzió jelensége. Általában az atomok termikus rezgési állapotban vannak a rácsban, ha a hőmérséklet emelkedik. Az atomtevékenység felerősödik, aminek következtében a megolvadt forrasztóanyag és az alapanyagban lévő atomok átjutnak az érintkezési felületen, és belépnek egymás rácsába. Az atommozgás sebessége és mennyisége a fűtési hőmérséklettől és időtől függ.
3. Kohászati kötés: A forraszanyag és az alapfém kölcsönös diffúziója következtében a két fém között köztes réteg - fémvegyület - keletkezik. A jó forrasztás eléréséhez a hegesztett nem nemesfém és a forraszanyag között fémkeveréket kell kialakítani, hogy az alapfém erős kohászati kötési állapotát érjük el.
