(Különbségek a (kétfotonos, konfokális) fluoreszcens mikroszkópok és a közönséges mikroszkópok között
A fluoreszcens mikroszkóp ultraibolya fény fényforrásként történő felhasználása, amellyel a vizsgálandó tárgyat besugározzák, így a tárgy fényforrást bocsát ki, majd a tárgy megfigyelését mikroszkóp alatt végzik. Főleg immunfluoreszcens sejtekhez használják, amelyek főként fényforrásból, szűrőlemez-rendszerből és optikai rendszerből állnak, hogy megfigyeljék a minták fluoreszcens képét a szemlencse és az objektív nagyításán keresztül. Nézzük meg a fluoreszcens mikroszkópot, és a közönséges optikai mikroszkópnál milyen különbségek vannak.
1, világítási módban
A fluoreszcens mikroszkóp megvilágítása általában eséssel történik, vagyis a fényforrás az objektíven keresztül történik a vizsgálati minta felhelyezésére.
2, az állásfoglalásban
A fluoreszcens mikroszkóp ultraibolya fényt használ fényforrásként, a hullámhossz viszonylag rövid, de a felbontás nagyobb, mint a hagyományos optikai mikroszkópé.
3, a különbség a szűrőben
A fluoreszcens mikroszkóp két speciális szűrő használata, a fényforrás előtt a látható fény kiszűrésére szolgál, az objektív és a szemlencse között az ultraibolya fény kiszűrésére, amely védi az emberi szemet.
A fluoreszcens mikroszkóp egyfajta optikai mikroszkóphoz is tartozik, főként a fluoreszcens mikroszkóp gerjesztési hullámhossza rövid, így ez vezetett a fluoreszcens mikroszkóphoz és a közönséges mikroszkóphoz különféle szerkezetek felépítéséhez és használatához, a fluoreszcens mikroszkóp legtöbbje jól rögzíti a gyenge fény funkcióját, így a rendkívül gyenge fluoreszcencia, képalkotó képessége és jó. A fluoreszcencia mikroszkóp elmúlt években történt folyamatos fejlesztésével párosulva a zaj is jelentősen csökken. Ezért egyre több fluoreszcens mikroszkópot alkalmaznak.
A kétfoton fluoreszcens mikroszkópnak számos előnye van:
(1) A hosszabb hullámhosszú fényt kevésbé befolyásolja a szórás, mint a rövidebb hullámhosszúságú fények könnyen áthatolnak a mintán;
(2) A fókuszsíkon kívüli fluoreszcens molekulákat nem gerjesztik, így több gerjesztő fény érheti el a fókuszsíkot, így a gerjesztő fény mélyebben behatol a mintába;
3) A hosszabb hullámhosszú közeli infravörös fény kevésbé mérgező a sejtekre, mint a rövidebb hullámhosszúak;
4) Ha kétfotonos mikroszkópot használunk a minta megfigyelésére, a fényfehérítés és a fototoxicitás csak a fókuszsíkon van jelen. Ezért a kétfotonos mikroszkópok alkalmasabbak az egyfotonos mikroszkópoknál vastag minták megfigyelésére, élő sejtek megfigyelésére, vagy foltos fényfehérítési kísérletek elvégzésére.
