Kereszt-Interferencia a gázérzékelőkben – A gázérzékelő műszerek hiányosságai
Hangsúlyozni kell, hogy jelenleg nem létezik egy adott gázra specifikus hatású gázérzékelő, ami azt jelenti, hogy még egyetlen gázérzékelő sem képes konkrét gázok érzékelésére. Például egy szén-monoxid-érzékelőként megjelölt gázérzékelő reakcióba léphet a hidrogéngázzal az érzékelési környezetben, hogy a tényleges szén-monoxid-koncentrációnál magasabb jelet kapjon, amit érzékelő kereszt-interferenciának neveznek. A gyártók feladata ennek a kereszt-interferenciának minimalizálása különféle fizikai vagy kémiai módszerekkel, például szűrőmembránok és különböző áramköri paraméterek használatával, hogy minimalizálják a nem tesztgázok reakcióját.
Másrészt a keresztinterferencia bizonyos helyzetekben némi kényelmet nyújthat a műszergyártásban. Például szén-monoxid-detektor használható a hidrogéngáz kimutatására, feltéve, hogy a környezetben csak hidrogéngáz van jelen, szén-monoxid nincs. Ugyanakkor ezt az érzékelőt hidrogéngázzal kell kalibrálni. Az elterjedt szén-monoxid/hidrogén-szulfid kettős érzékelőt is a gyártók gyártják a szén-monoxid és kénhidrogén érzékelők kölcsönös kereszt-interferencia karakterisztikáját felhasználva, amely egyszerre képes a szén-monoxid és a hidrogén-szulfid érzékelésére, elérve azt a célt, hogy egy szenzor egyszerre két gázt érzékeljen.
A technológiai korlátok miatt a pontosabb mérési eredmények érdekében a gázérzékelőket folyamatosan kalibrálni kell. Általában a műszert minden használat előtt szivattyútesztnek kell alávetni. Ha a műszer mérési eredményei a hibatartományon belül vannak, akkor normál módon használható. Ha azonban a vizsgálati eredmények eltérnek a normál hibatartománytól, használat előtt a műszert újra kell kalibrálni.
