Ellenintézkedések az infravörös hőmérőkre gyakorolt hatások ellen
Az elektromos berendezések hibái, akár áramhatások, akár fűtési hibák (vezető áramköri hibák) okozzák, a fűtőteljesítmény a terhelési áram értékének négyzetével arányos. A feszültséghatás okozta fűtési hiba (szigetelőközeg hiba) az üzemi feszültség négyzetével arányos fűtőteljesítményű. Ezért a berendezés üzemi feszültsége és terhelési árama közvetlenül befolyásolja az infravörös érzékelés és hibadiagnosztika hatékonyságát. A szivárgóáram növekedése egyenetlen feszültséget okozhat egyes nagyfeszültségű-berendezésekben. Ha nincs terhelés, vagy a terhelés nagyon alacsony, az a berendezés hibás működését és jelentéktelen felmelegedését okozza. Még ha vannak is komolyabb hibák, azok nem mutathatók ki jellegzetes termikus anomáliák formájában. Csak akkor, ha a berendezés névleges feszültségen üzemel és nagyobb a terhelés, a felmelegedés és a hőmérséklet-emelkedés erősebbé válik, és a hibapont jellegzetes termikus anomáliái jobban láthatóak. Ezért annak érdekében, hogy az infravörös érzékelés során megbízható észlelési eredményeket érjünk el, biztosítani kell, hogy a berendezés a lehető legnagyobb mértékben névleges feszültségen és teljes terheléssel működjön. Ha a folyamatos teljes terhelésű működés nem is valósítható meg, akkor is olyan üzemtervet kell készíteni, hogy a berendezés az észlelési folyamat előtt és alatt egy ideig (például 4-6 óráig) teljes terhelésen működjön, elegendő felfűtési időt biztosítva a berendezés hibás részének, és stabil hőmérséklet-emelkedést biztosítva a felületén.
Tekintettel arra, hogy az elektromos berendezések hibáinak infravörös diagnosztikájában a hibadiagnosztikai kritériumok gyakran a berendezés névleges áram melletti hőmérséklet-emelkedésén alapulnak. Ezért, ha az érzékelés során a tényleges üzemi áram kisebb, mint a névleges áram, a berendezés hibapontjában a helyszínen mért hőmérséklet-emelkedést át kell számítani a névleges áramú hőmérséklet-emelkedésre.
