Elterjedt világítási technikák metallográfiai mikroszkópokban
1. Közvetlen megvilágítás: A fényt közvetlenül egy tárgyra irányítják, hogy tiszta képet kapjanak. Ez a fajta világítás nagyon hatékony, ha nagy kontrasztú objektumokat szeretnénk elérni. De amikor fényes vagy tükröződő tárgyakra világítjuk, tükörtükröződést okozhat.
2. Sötét látómező: A fény egy tárgy felületére ferdén vetül, ami ferdén szórt fényt ér el a kamerát, világos pontokat hozva létre sötét háttéren vagy látómezőn. Ezzel a megvilágítási módszerrel, ha nincs színkülönbség a tárgy felületén, semmi sem látható a látórendszeren keresztül. Ezt a két megfigyelési módszert általában metallográfiai mikroszkóppal szerelik fel.
3. Hátsó világítás: Olyan fény, amely egy tárgy hátuljáról egyenletes látómezőt bocsát ki, és a kamerán keresztül a tárgy oldalprofilja látható. A háttérvilágítást gyakran használják egy tárgy méretének mérésére és irányának meghatározására.
4. Szórt világítás: Fényvisszaverő világítás, amely lágy és iránytalan fényt biztosít, mint egy vakító árnyék, amely jobban illeszkedik az erősen tükröződő tárgyakhoz. Ennek a világításnak a hatása miatt ezt a fényt a nyugodt, iránytalan fénnyel hasonlítjuk össze felhős napokon.
5. Koaxiális világítás: A függőleges irányban, félig átlátszó tükrön keresztül 45 fokos szögben kibocsátott, egyenletes felületű fényforrás kialakítása azt eredményezi, hogy a fényforrás egy tárgy felületét függőlegesen lefelé világítja meg. Ez a fajta fényforrás különösen hasznos az erősen tükröződő lapos tárgyak észlelésében.
