Az optikai mikroszkóp osztályozása és használata
Az optikai mikroszkópokhoz számos osztályozási módszer létezik: a használt okulárok száma szerint binokuláris és monokuláris mikroszkópokra osztható; aszerint, hogy a képnek van-e sztereoszkópikus hatása, sztereoszkópikus és nem sztereoszkópos látómikroszkópokra osztható; a megfigyelés tárgya szerint biológiai és fémmikroszkópra osztható. fázismikroszkóp stb.; az optikai elv szerint polarizált fényre, fáziskontrasztra és differenciális interferencia-kontraszt mikroszkópra osztható; a fényforrás típusa szerint rendes fényre, fluoreszcenciára, infravörös fényre és lézermikroszkópra osztható; A vevő típusa szerint vizuális, fényképészeti és televíziós mikroszkópokra, stb. osztható fel. Az általánosan használt mikroszkópok közé tartoznak a binokuláris sztereomikroszkópok, a metallográfiai mikroszkópok, a polarizációs mikroszkópok és az ultraibolya fluoreszcens mikroszkópok.
A binokuláris sztereó mikroszkóp kétcsatornás fényutat használ, hogy háromdimenziós képet biztosítson a bal és a jobb szem számára. Lényegében két egylencsés csöves mikroszkópról van szó, amelyek egymás mellett vannak elhelyezve, és a két cső optikai tengelyei egyenértékű látószöget alkotnak azzal, ami akkor alakul ki, mint amikor az emberek egy tárgyat távcsővel figyelnek meg, és ezáltal háromdimenziós sztereoszkópikus képet alkotnak. A binokuláris sztereó mikroszkópokat széles körben használják szeletelési műveletekben és mikrosebészetben a biológia és az orvostudomány területén; az iparban apró alkatrészek és integrált áramkörök megfigyelésére, összeszerelésére és ellenőrzésére használják.
A metallográfiai mikroszkóp egy speciálisan átlátszatlan tárgyak, például fémek és ásványok metallográfiai szerkezetének megfigyelésére használt mikroszkóp. Ezeket az átlátszatlan tárgyakat közönséges áteresztőfény-mikroszkóppal nem lehet megfigyelni, így a metallográfiai és a közönséges mikroszkópok között az a fő különbség, hogy az előbbit visszavert, míg az utóbbit áteresztett fény világítja meg. A metallográfiai mikroszkópban a megvilágító sugarat az objektívlencse irányából a megfigyelendő tárgy felületére vetítik, visszaverik a tárgyfelületről, majd visszahelyezik az objektívlencsére képalkotás céljából. Ezt a visszavert megvilágítási módszert széles körben alkalmazzák az integrált áramköri szilíciumlapkák kimutatására is.
Az ultraibolya fluoreszcens mikroszkóp egy olyan mikroszkóp, amely ultraibolya fényt használ a fluoreszcencia gerjesztésére a megfigyeléshez. Egyes minták látható fényben nem tudnak szerkezeti részleteket észlelni, de a festés után ultraibolya fénnyel besugározva a fluoreszcencia miatt látható fény bocsátható ki, látható képet alkotva. Ezeket a mikroszkópokat gyakran használják a biológiában és az orvostudományban.
A televíziós mikroszkópok és a töltéscsatolós mikroszkópok olyan mikroszkópok, amelyekben televíziós kamera célpontja vagy töltéscsatolója van vevőelemként. A mikroszkóp valós képfelületére egy TV-kamera célpontot vagy egy töltéscsatolót helyeznek el, amely az emberi szemet vevőként helyettesíti, és az optikai képet ezeken az optoelektronikai eszközökön keresztül elektromos jel képévé alakítják, majd méretérzékelést, részecskeszámlálást stb. végeznek rajta. Ez a fajta mikroszkóp számítógéppel együtt is használható, ami megkönnyíti az észlelés és az információfeldolgozás automatizálását, és leginkább olyan alkalmakkor kerül alkalmazásra, amelyek sok fáradságos detektálási munkát igényelnek.
A pásztázó mikroszkóp olyan mikroszkóp, amelyben a képalkotó nyaláb az objektum síkjához képest tud pásztázni. A pásztázó mikroszkópban a látómező lecsökken, hogy biztosítsa az objektívlencse legmagasabb felbontását. Ugyanakkor optikai vagy mechanikus szkennelési módszerekkel pásztázzák le a képsugarat az objektum felületéhez képest nagyobb látómezőn belül, és információfeldolgozási technológiát alkalmaznak a szintetikus nagy területű képinformációk megszerzésére. Ez a fajta mikroszkóp alkalmas olyan megfigyelésekre, amelyek nagy felbontású, nagymezős képeket igényelnek. Durva fókuszú spirál: az objektív hengerét széles tartományban állítsa fel és le.
Finom fókuszáló csavar: állítsa az objektív hengerét felfelé és lefelé kis tartományban.
mikroszkóp
A mikroszkóp több mint 300 éves múltra visszatekintő, kifinomult optikai műszer. A mikroszkóp feltalálása óta az emberek sok apró szervezetet és az organizmusok alapegységét – olyan sejteket – láttak, amelyeket a múltban nem lehetett látni. Jelenleg nemcsak optikai mikroszkópok léteznek, amelyek több mint ezerszeres nagyításra képesek, hanem elektronmikroszkópok is, amelyek több százezerszeres nagyításra képesek, így jobban megérthetjük az élőlények élettevékenységének törvényszerűségeit. A közönséges középiskolák biológiatanítási programjában szereplő kísérletek többségét mikroszkóppal kell elvégezni. Ezért a mikroszkópok teljesítménye a kulcsa annak, hogy jól teljesítsenek a megfigyelési kísérletekben.
