Biológiai mikroszkóphoz kapcsolódó paraméterek
Numerikus rekesznyílás (NA)
A numerikus rekesznyílás rövidítése NA, a numerikus rekesz pedig az objektív és a gyűjtőlencse fő műszaki paramétere, és fontos szimbólum a kettő teljesítményének megítéléséhez (különösen az objektív esetében). Számértékének mérete rendre fel van tüntetve az objektív és a gyűjtőlencse burkolatán. Az objektívlencse elülső lencséje és a vizsgálandó tárgy közötti közeg törésmutatójának (n) és a rekeszszög felének szinuszának (u) a szorzata. A képlet a következő: NA=nsinu/2. Ez arányos a felbontással, arányos a nagyítással, és fordítottan arányos a fókusz mélységével. Az NA érték növekedésével a látómező szélessége és a munkatávolság ennek megfelelően csökken.
Numerikus rekesz (NA) felbontás
·Felbontás
A mikroszkóp felbontása a mikroszkóp által egyértelműen megkülönböztethető két tárgypont közötti minimális távolságra, más néven "megkülönböztetési rátára" vonatkozik. A számítási képlet σ=λ/NA ahol σ a minimális felbontási távolság; λ a fény hullámhossza; Az NA az objektív numerikus rekeszértéke. A látható objektívlencse felbontását két tényező határozza meg: az objektív lencse NA értéke és a megvilágító forrás hullámhossza.
Nagyítás és hatékony nagyítás
Az objektívlencse és az okulár kétszeri nagyítása után a mikroszkóp teljes nagyítása az objektívlencse és a szemlencse nagyításának szorzata, a mikroszkóp nagyítási határa pedig az effektív nagyítás.
fókusz mélysége
A fókuszmélység a fókuszmélység rövidítése, vagyis mikroszkóp használatakor, amikor a fókusz egy bizonyos tárgyon van, nem csak a pont síkjának minden pontja látható tisztán, hanem egy bizonyos vastagságon belül is. és a sík alatt, Hogy világos legyen, ennek a tiszta résznek a vastagsága a fókusz mélysége. Ha nagy a fókuszmélység, akkor a vizsgált objektum teljes rétege látható, míg ha kicsi a fókuszmélység, akkor a vizsgált objektumnak csak egy vékony rétege látható.
A mező átmérője
A látható fényes kör alakú területet látómezőnek nevezzük, méretét pedig a szemlencse membránja határozza meg. A látómező átmérőjét a látómező szélességének is nevezik, ami a vizsgált tárgy tényleges hatótávolságára vonatkozik, amely a mikroszkóp alatt látható körkörös látómezőben elhelyezhető. Minél nagyobb a látómező átmérője, annál könnyebben megfigyelhető.
Látómező átmérője=a szemlencse látómezőjének száma / az objektívlencse nagyítása
gyenge lefedettség
A fedőüveg nem szabványos vastagsága miatt a fény útja a fedőüvegről a levegőbe jutva megváltozik, ami fáziskülönbséget eredményez, ami rossz fedés. Nemzetközi viszonylatban a fedőüveg szabványos vastagsága 0,17 mm, a licence A tartomány 0.16-0,18 mm, a fáziskülönbség ebben a vastagságtartományban a következő évben lett kiszámítva: az objektív gyártása. A tárgylencse házán jelzett 0.17 jelzi az objektívhez szükséges fedőüveg vastagságát.
Munkatávolság (WD)
A munkatávolságot tárgytávolságnak is nevezik, ami a tárgylencse elülső lencséjének felülete és a vizsgálandó tárgy közötti távolságra utal.
